Arra a kérdésre, hogy mennyi tojást ehet valaki, nem könnyű egzakt választ adni dr. Balaicza Erikaszerint. Koleszterinre ugyanis okvetlenül szüksége van a szervezetünknek, hiszen a hormonok, a sejtmembránok, egyes vitaminok és az epesavak fő vázát képezik, de számtalan más anyagcsere-folyamatnak is részesei. Szervezetünk összkoleszterin-mennyiségének legalább kétharmadát a májsejtek termelik, és csak a másik egyharmadot vesszük fel kívülről. Ezért a koleszterin valóban nem halálos ellenségünk, ahogy azt talán egy ideig sokan gondolták. Azt azonban nehéz lenne pontosan megmondani, hogy kinek mennyit szabad fogyasztania, hiszen ez egyénenként eltérő. Vannak, akik – még ha hihetetlen is! – viszonylag sok zsiradékot képesek elfogyasztani anélkül, hogy az bármilyen egészségkárosodást is okozna náluk. Másoknál azonban már egyetlen tojás is jelentős fokú vérzsír-emelkedést idézhet elő. Náluk a magas koleszterinszint okozta szívinfarktus és agyvérzés rizikója 30-40-szerese az előző csoportba tartozókhoz képest.
Azt, hogy ki melyik rizikócsoportba tartozik, a génjeink határozzák meg, tehát teljesen megváltoztatni soha nem tudjuk. Viszont megtanulhatunk jól bánni ezzel az adottsággal.
A megnövekedett vérzsírértékek önmagukban – legalábbis egy ideig – nem okoznak panaszt. Ezért feltétlenül érdemes időszakosan ellenőriztetni a vérzsírszintet – halmozott családi előfordulás esetén akár már gyermekkortól! Különösen azoknak kell odafigyelniük a magasabb zsír- és koleszterintartalmú ételek - elsősorban telített zsírsavakat tartalmazó zsírok, például disznózsír - fogyasztására, akiknél már emelkedettek a vérzsírok, cukorbetegség, epebetegség, köszvény, magas vérnyomás és elhízás tapasztalható, esetleg valamelyik szülőnek volt az előbbieken kívül szívinfarktusa, súlyos érelmeszesedése vagy agyvérzése.
Többen vannak, akiknél elhízás nélkül és egészséges táplálkozás, kielégítő mozgás ellenére is magasabb a vér összkoleszterinszintje. Ennek oka leggyakrabban szintén a zsíranyagcsere örökletes zavarában keresendő. Ám az is előfordulhat, hogy az állandó és nagy stressz, illetve a rendszeres nagyobb mennyiségű édesség fogyasztása emeli meg a vérzsírok szintjét. Nem elég tehát csak a koleszterinbevitelét korlátozni, hanem mérsékelni kell a szénhidrátfogyasztást, sőt egy nehezebb nap után relaxálni is tanácsos.
Mindenkire mindig érvényes normál koleszterinszint nincs, hiszen az a korral némileg változik normális esetben is: középkor táján egy kicsit meghaladja a szokványos átlagértéket, majd ismét csökken, néha az alsó átlag alá esik. A nők koleszterinszintje a klimaktérium táján szignifikánsan alacsonyabb a férfiakénál. Fontos megnézni azt is, hogy a „rossz” LDL-koleszterin mellett milyen a szintén kedvezőtlenebb hatású triglicerid (TG) és az „érvédő” HDL-koleszterin mennyisége. Az utóbbi csökkenése még akár normál LDL- és TG-szint esetén is okvetlenül nagyobb rizikófaktorra utal. Legalább fél–egy évente tanácsos kontrolláltatni ilyenkor a vérzsírok mennyiségét.
A diétán, rendszeresen megismételt böjtkúrákon kívül tanácsos, hogy naponta fél–egy órát sportoljunk, fogyasszunk mindennap bőven friss növényi ételeket – 60%-át lehetőleg nyersen! Az élelmi rostok ugyanis megkötik és kiürítik a feleslegesen bekerülő zsírok jó részét. Kiegészítésül érdemes naponta fokhagymát vagy annak kivonatát, ligetszépe- és halolaj-, valamint L-carnitin és krómtartalmú készítményeket használni. (Forrás. balaicza.hu)
