Sokak kedvence a halászlé, a legtöbb családban a Karácsony esti menü ezzel kezdődik. Ám, ilyenkor nyáron, amikor bőven van friss hal, is gondljunk rá. Tartalmas, mégis könnyen emészthető, egészséges egytál étel.
A halészlé elnevezés azonban "gyűjtőfogalom".
Tudják mi a különbség a szegedi, a bajai, és a balatoni halászlé között? Íme...
A Tiszából, a Dunából, vagy a Balatonból kifogott halakból készülő halászleveknek nem csupán a tartalmában, hanem eredeti elkészítési módjában is van eltérés.
1871-ben jelent meg Szegeden Rézi néni szakácskönyve, amelyben először olvashatjuk a "Halpaprikás halászosan" nevű ételnek az elkészítési módját. Ennek, mármint a "halászos módnak" az a lényege, hogy minden hozzávalót egyszerre tesznek bele a bográcsba, vagy a lábasba.
A régi tiszai halászlérecepteket megfigyelve észrevehető, hogy hajdanán nem paszírozták át a levet, hanem a dunai módhoz hasonlóan készítették. Az eredeti szegedi halászlé recept szerint harcsát, kecsegét, pontyot, tokot használtak a készítéshez.
A bajai halászlé tradicionálisan kizárólag pontyból készül, s minden hozzávalót együtt főznek meg. Különlegessége, hogy un. "gyufatésztát" főznek ki, előbb ezt teszik a tányérba, és arra tálalják a halászlevet.
A balatoni halászléhoz viszont előbb un. alaplevet készítenek. Az alapléhez kb. feleannyi súlyú apróhalat használnak, mint amennyi a nagy hal súlya. Eredendően elsősorban pontyból készült a balatoni halászlé, melynek fejét és farkát is belefőzték az alaplébe. Sok helyen még ma is tesznek egy-két szem krumplit az alaplébe, ezzel sűrítve tulajdonképpen a halászlét.
Manapság már rengeteg féle-fajta recept létezik, s persze ki-ki a magáéra esküszik! Mindegyik finom, s milyen jó utána egy könnyű, valódi túrós csusza! S ha lehet, tradicionálisan, bográcsban készítsük a kertben!
