Habár a megkérdezett lakosság kétharmada nagyon fontosnak és hasznosnak tartja a végrendelet készítését, mégis csupán a válaszadók alig 7 százaléka rendelkezik ilyen dokumentummal. – derült ki a 4Life Direct Kft. most publikált kutatásából. A pénzügyi szolgáltatásokat kínáló nemzetközi vállalat először készített felmérést magyarországi ügyfelei végrendelkezési szokásairól és az örökösödési jogszabályok ismeretéről.

Kép: Pixabay

A kutatás során többek között arra keresték a választ, hogy a magyarok mit gondolnak a végrendelet-készítésről, hányan rendelkeznek ilyen dokumentummal, továbbá tisztában vannak-e azzal, hogy elhalálozásuk után a végrendelet nélkül maradt ingó és ingatlan vagyonuknak mi lesz a sorsa. A felmérést 1000 fő megkérdezésével 2015. március-áprilisában végezték el.

Jóllehet végrendeletet minden magyar állampolgár készíthet, a 4Life Direct Kft. kutatása mégis arra világított rá, hogy csak a megkérdezettek alig 30 százaléka tervezi ennek megírását a jövőben. A vállalat ugyanakkor a végrendelet létrehozását kortól és egészségügyi állapottól függetlenül mindenki számára ajánlja, hiszen a dokumentum nagy segítségére lehet szeretteinknek az örökösödés kapcsán felmerülő bonyodalmak elkerülésében a halálesetet követő nehéz időszakban.

A végrendelet kedvezményezettjének bármilyen személyt megjelölhetünk: gyermekeinket, szüleinket, rokonainkat vagy akár ismerőseinket, barátainkat is. Azt azonban kevesen tudják, hogy jótékony szervezeteket, alapítványokat és egyesületeket is megnevezhetünk örökösnek. A kutatásából kiderült, hogy amennyiben ezen szervezetek közül kellene választani, akkor a megkérdezettek leginkább (73 százalék) a gyermekeket támogató szervezetet választanának. Magyarországon állat javára nem lehet végrendelkezni - hívja fel a figyelmet a vállalat. Ha házi kedvenceinkről szeretnénk gondoskodni, akkor azt javasolják például, hogy az örökhagyó egy állatvédő szervezetet jelöljön meg kedvezményezettnek, amely gondjaira a kis állatát majd bízza.

A 4Life Direct Kft. felmérésesének adataiból többek között az is látszik, hogy a megkérdezettek ingó- és ingatlan vagyonukat illetően jól tájékozottak: több mint 80 százalékuk pontosan tudja, hogy haláluk esetén ki, és milyen jogszabályok alapján részesülhet majd az örökségben. „Végrendelet hiányában a jelenleg hatályban lévő, törvényes öröklési rend érvényesül, amely ezek szerint viszonylag közismert: fő vonalakban összefoglalva először a leszármazók, hiányukban a házastárs, házastárs hiányában a szülők, utánuk a testvérek, majd a távolabbi felmenők örökölnek.” – mondta el dr. Bérdi Erika ügyvéd, a 4Life Direct jogi képviselője.

„Újdonság azonban, hogy az újabb szabályok szerint már a házastárs is egy gyermekrészt örököl az örökhagyóval közösen lakott lakáson kívüli hagyatékból, míg a közösen lakott lakáson továbbra is a holtig tartó haszonélvezeti jog illeti meg.” – tette hozzá dr. Bérdi Erika. Gyermekek hiányában a házastárs örökli az örökhagyóval közösen lakott lakást és a hozzá tartozó berendezési és felszerelési tárgyakat. A többi vagyont a házastárs az örökhagyó szüleivel közösen örökli akként, hogy a házastársé a vagyon fele, míg a másik fél a szülőké.

Íme a legfontosabb szabályok, melyekre végrendelet készítésekor érdemes odafigyelni:

• Érvényes végrendeletet több formában is lehet készíteni: lehetséges végig saját kezűleg kézzel megírni, és aláírni. Lehet úgy, hogy az örökhagyó vagy más legépeli, végezetül kinyomtatja és az örökhagyó saját kezűleg aláírja. Az aláírást ebben az esetben két tanúval hitelesíteni szükséges. A tanúk nem lehetnek azonosak az örökösökkel, különben a végrendelet érvénytelen a tanúk részére juttatott vagyon tekintetében. Tanúk alkalmazására akkor is szükség van, amennyiben a dokumentumot ügyvéd jegyzi ellen.
• Nem szükséges viszont tanúkról gondoskodnia a végrendelkezőnek abban az esetben, ha végrendeletét elhelyezi a közjegyzői kamara által vezetett nyilvántartásban. Ezzel a praktikus lehetőséggel továbbá elkerülhető annak veszélye is, hogy a végrendelet elvesszen.
• A végrendelet legfontosabb formai követelményei között szerepel a keltezés idejének feltüntetése, ennek hiányában a dokumentum érvénytelen. Amennyiben a végrendelet több oldalból áll, úgy mindegyik lapot sorszámozni szükséges. Ha más személy által vagy géppel készített végrendeletről van szó, az örökhagyónak és a tanúknak minden lapot külön-külön egyenként alá kell írniuk.
• Magánvégrendeletet nem tehet önállóan végrendelkezni képtelen állapotban lévő személy, például aki vak, vagy írástudatlan, olvasásra, akár a nevének aláírására képtelen. Ilyen örökhagyó csakis közjegyző előtt végrendelkezhet.
• Lehetséges szóban is végrendelkezni, de csak nagyon szűk körben, abban az esetben, ha az örökhagyó az életét fenyegető olyan veszélyben van, hogy írásbeli végrendeletet nem tud tenni (pl. balesetet szenvedett, és az élete kritikus helyzetben van). Ez a végrendelet azonban érvényét veszti, ha a rendkívüli helyzet megszűnt, és 30 napon belül a végrendelkező nem erősítette meg azt írásban.
• Gyakran előfordul, hogy a végrendelkező szeretné az örökség odaítélését valamilyen feltételhez kötni, azaz valamilyen esemény bekövetkezése vagy elmaradása esetében más örököst megjelölni. Például ha az örökös nem szerzi meg az egyetemi diplomát az öröklést követő 6 éven belül, akkor helyette mást illet az örökség. Ez azonban így nem lehetséges, mivel az örökhagyó csak akkor nevezhet meg másik örököst, ha az elsőként megnevezett kiesett az öröklésből.
• Közös végrendelet írására házastársaknak lehetőségük van, azonban más személyek, például testvérek, élettársak nem foglalhatják közös iratba végrendeletüket. Ebben az esetben is fontos odafigyelni a végrendelet formai előírásaira.