'Tulajdonképpen a csecsemők még gyorsabban felejtenek, mint a felnőttek' - állítja Patricia J. Bauer a Duke Egyetem munkatársa.

Bauer abban a szekcióban vett részt, amelynek fő témája a csecsemőkori amnézia volt, az a nyugtalanító fogyatékosság, hogy felnőttként nem vagyunk képesek visszaemlékezni életünk korai szakaszára. A kutatók korábban azt feltételezték, hogy a csecsemők agya egyszerűen képtelen arra, hogy élményeket raktározzon, de Bauer elmondása szerint az új vizsgálatok cáfolják ezt.

'Miközben az emlékek cserélődésének sebessége változik a gyermekek között, addig a kisbabák egyformán kimagaslóan intelligensek' - tette hozzá Lisa M. Oakes a Kaliforniai Egyetemről. 'Az előttük álló megjegyeznivaló mennyisége hatalmas. A csecsemők nagyon jók a környezetükből jövő információk megszűrésében' - mondta Oakes.

 Az emlékezés képessége az agyi hálózatok szerkezetétől függ, és ezek különböző időszakokban fejlődnek ki. Amikor a 6 és a 18 hónapos kor között ezek a hálózatok összekapcsolódnak a kutatók intenzív fejlődést figyeltek meg a rövid- és hosszú távú memória működésében. Hat hónapos kortól két éves korig a visszaemlékezés időtartama 24 óráról egy évre nő.

De meg kell jegyezni, hogy a gyerekek, ugyanúgy, mint a felnőttek, felejtenek. Dr. Bauer a felnőttek és a gyerekek agyát egy szűrőhöz hasonlította, amely az ételek válogatására szolgál. A felnőtt agyi szűrőnek kicsik a lyukai, olyan dolgok is fent maradnak rajta, mint a rizs, míg a csecsemőknél tágabbak a lyukak, csak az olyan nagy dolgok maradnak benne, mint például a penne tészta és sok információ kifolyik.

A szakember hozzátette, hogy felnőttként a legkorábbi gyerekkori emlékek valamilyen érzelmi reakcióhoz kötődnek, mely lehet pozitív vagy negatív is. 'Az életünk nagymértékben függ attól, hogy képesek vagyunk-e a múltra emlékezni, és ez a képesség csecsemőkorban fejlődik ki' -mondta Dr. Bauer.

A csecsemőknél a vizsgálat során csészéket és egy építőkockát használtak. A teszt során a babának megmutatták a két csészét, az egyikbe beletették a hasábot, ráfordították a másik csészét, és a kettőt együtt, mint egy csörgőt megrázták. Ez egy olyan tevékenység, amelyet a kisgyerekek nem tesznek ösztönösen, de ha egyszer látják, le tudják másolni, így abból, hogy meddig emlékeznek rá a kutatók a memóriájuk fejlettségére tudnak következtetni.

Dr. Oakes vizsgálatai során azt tanulmányozta, hogy a csecsemők milyen hosszú ideig néznek egy dologra. A babák hosszabb ideig néznek valamit, ha az új számukra, mintha már ismernék, mondta, és ebből a kutatók következtethetnek, meddig emlékeznek valamire.

A Kaliforniai Egyetem munkatársa, Dr. Tracy DeBoer elmondta, hogy azok a csecsemők, akik terhességi cukorbetegségben szenvedő anyától születtek, sokkal hajlamosabbak az emlékek gyors elvesztésére. Ezeknél a babáknál születés előtt oxigén és vas hiány állhatott fenn és ez okozhatja a rosszabb emlékezőképességet a növekedésük során. A szakember hozzátette, hogy ez a hátrányos helyzet nem áll fenn abban az esetben, ha az anya cukorbetegségét megfelelőképpen kezelték.

Forrás: www.medipress.hu