Magyarország kifejezetten alkalmas kezdő természetjárók számára, mivel magas hegyek és nehéz terepek nem, szép tájak, változatos növény- és állatvilág viszont annál inkább jellemzik.

Szelíd meg vadregényes

Hazánk területének mintegy tíz százaléka természetvédelmi oltalom alatt áll. Tíz nemzeti parkunkban, harmincnyolc tájvédelmi körzetünkben és számos természetvédelmi területünkön sűrű, természetes erdők, szelíden hullámzó dombok, vadregényes folyóvízi árterek, hatalmas síkságok várják a kirándulókat. Sok könnyű és szép, megfelelően kijelölt, nemegyszer akár térkép nélkül is követhető túraútvonal közül választhatunk kedvcsinálóként. Persze azért nem árt résen lenni, a fák megtréfálhatják az embert, ha eltakarják a jelzéseket. A látogatottabb útvonalakon azonban mindig van valaki, aki segít, és a turistaházak, fogadók még kellemesebbé teszik a menetet azok számára is, akik valami jutalomfélére vágynának a gyaloglás után.

A könnyebb, egynapos túrák kiváló társasági programnak is tekinthetők. Megfelelően megtervezve az idősektől a gyerekekig mindenki élvezheti a kirándulást, így együtt lehet a család vagy a baráti kör. Erdőn-mezőn, a megszokott városi háttérzaj nélkül a stressz-szint csökken, sőt a környezet és a hosszú bandukolás órái alatt mély beszélgetésekre is remek alkalom nyílik. Így nemcsak a test, a lélek is felfrissül.

Azért vannak szabályok

A tavasz és az ősz kiváló időszak a túrázásra, hiszen még gyakran süt a nap, de nincs túlzottan meleg. A kánikula nem kifejezetten jó a kiránduláshoz, mert ha túl meleg van, könnyebben fárad az ember, ráadásul az erdőben bizonyos alapruházattól sem ajánlott megszabadulni. A hosszú ujjú felsőrész például valamelyest véd a kullancsoktól, amelyektől leginkább tavasszal és kora nyáron kell tartani. Védekezni kell ellenük, és fontos hazatérés után átvizsgálni a testet.

A megfelelő ruházat is nagyon fontos! Esőkabát, vízhatlan cipő mindig legyen nálunk. A réteges öltözködés az ajánlott, télikabát helyett inkább széldzseki és több réteg pulóver. Nehéz ugyanis belőni otthonról, hogy mennyire fázunk, vagy lesz melegünk pár óra gyaloglás után. Sál, sapka, kesztyű akkor is kellhet, ha a városban még nincs rá szükség. Ha gyaloglás közben néhány rétegtől megszabadulunk is, azokat a pihenők alatt ajánlott visszavenni, hogy ne hűljenek ki az izmok, és elkerüljük a megfázást.
A víz mellett meleg italt is tartsunk a hátizsákban – például nem túl édes teát –, de jól jöhetnek az energiát adó pezsgőtabletták, sportitalok is.

Erdőetikett

A biztonság kedvéért érdemes mobiltelefont vinnünk magunkkal, bár a hegyek árnyékában időnként nincs térerő. A folyamatos hálózatkeresés csakúgy, mint a hideg, párás idő, gyorsítja az akkumulátorok lemerülését, ezért, amíg nincs rá szükség, akár ki is kapcsolhatjuk a készüléket, így legalább biztosan nem is zavarja meg hívás a kikapcsolódást.

A kirándulásra szánt időt mindig ráhagyással kezeljük, bárhol lehet csúszás, viszont tanácsos sötétedés előtt kiérni az erdőből.

A túrázás közösségi élmény is. Ezért az alapetikett része, hogy köszönjünk a szembejövő idegeneknek is, ugyanakkor fontos, hogy ne zavarjunk másokat.

A kiránduló társaság a számos túraklubon, közösségen keresztül is megtalálható, ezekhez bárki csatlakozhat. És ha kitart a lelkesedés, és megvan a gyakorlat, jöhetnek a többnapos túrák, nehezebb vidékek, távoli tájak és havas hegycsúcsok.

Fotó: Fényes Gábor, Förster Tamás, Archív

Mi fán terem az ökoturista?

■ Autó helyett lehetőség szerint vonattal utazik, ha pedig még sportosabb, akár kerékpárral. A természetet pedig gyalog járja be.
■ Öltözetével és eszközeivel alkalmazkodik a természethez, így még többet ismerhet meg belőle.
■ Szükségtelenül nem kelt zajt, így nem zavarja sem a természetet, sem a többi turistát.
■ A kijelölt utakon közlekedik. Ez nemcsak azért fontos, hogy ne tapossuk le a növényeket, de azért is, mert az állatok megszokták, hogy az ember az úton közlekedik, így kevésbé menekülnek el közeledtére.
■ Sem szemetet, sem egyéb nyomot nem hagy maga után, nem szakít le növényt, nem visz haza állatot.
■ Csak a kijelölt helyen gyújt tüzet.
■ A kijelölt helyeken táborozik, és ül le uzsonnázni. Ezeket a pihenőket úgy jelölték ki a szakemberek, hogy a lehető legkevésbé zavarják a természeti környezetet.
■ Támogatja a helyieket azzal, hogy a környéken keres szállást, helyben készült élelmiszert és egyéb termékeket fogyaszt.

Forrás: Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium 2010. februári kiadványa

Alapfelszerelés gyalogtúrára

■ Hátizsák – éppen akkora, amit megtöltünk. Ha túl nagy, kellemetlenül mozog a háton.
• Bakancs vagy túrázásra alkalmas lábbeli.
• Zokni.
■ Több rétegben ruha.
■ Sapka (főleg ősztől tavaszig).
■ Esőkabát.
■ Kevés csomagolóanyagot (hulladékot) tartalmazó élelmiszer (amennyi elfogy, felesleges sokat cipelni).
■ Egészségügyi felszerelés (minimum: ragtapasz, fertőtlenítő, géz, zsebkendő, fájdalomcsillapító).
■ Kulacs (lehetőleg ne üveg).
■ Elemlámpa.
■ Turistatérkép.
■ Tájoló (ha nincs is rá mindig szükség, azért jól jöhet).
■ Iratok, pénz vagy bankkártya.
■ Zsebkés.
Forrás: itour.hu

Mit együnk a túrán?

■ Reggel: érdemes meleg italt (tea, tejeskávé, leves) fogyasztani. Tartalmas, kalóriadús ételt válasszunk, mint például kétszersült, mogyoróvaj, lekvár, sajt.
■ Napközben: érdemes menet közben gyorsan energiát adó, nagy szénhidrát-tartalmú dolgokat enni, mint például aszalt gyümölcs, szőlőcukor, csoki, müzliszelet és mindenféle olajos mag (mogyoró, dió, napraforgó).
■ Este: ilyenkor érdemes főzni tartalmas, meleg ételt.

Forrás: turatippek.blogspot.com

A cikk a Piac&Profit Magazin 2010/10. számának NHD rovatában jelent meg.