Magyarországon a lakások jelentős része társasházakban van. A háború előtt épült régi, belvárosi házak, a lakótelepi épületek – a ’80-as évtizedben évente 25 ezer lakótelepi lakás épült –, és az új társasházak lakói egy-egy lakóközösséget alkotnak. Tagjaik számára a közös vagyontárgyak, helyiségek állapota ugyanannyira fontos, mint azoknak, akik önálló házakban élnek. „Napjainkban 3,9 millió ember egy közösségi térbe érkezik, mielőtt a saját lakásának ajtaján belépne, először így a biztosítás kötése, főként a gyakori káresetek, rongálások miatt, az adott lakóközösség képviselőjének kiemelt felelőssége” – mondta Halmos Gyula, a Groupama Garancia Biztosító Szolgáltatási Centrumának főosztályvezetője. Társasház-biztosítás köthető kifejezetten közös tulajdonra, vagy a közös tulajdonokon túl a lakások épületrészeire és a lakások ingóságaira. A leggyakoribb forma a közös tulajdonra és lakások épületrészeire, vagyis a társasház egészére köthető biztosítás. Emellett a társasház-biztosításnak létezik számos egyéb kiegészítése, amely a kaputelefonok és felvonók rongálására, épülettartozékok lopására, géptörésekre és garázsokban tárolt személygépjárművek káraira is fedezetet nyújt – tájékoztat a szakember. Nem ártana a telefonokra és más drága készülékekre is biztosítást kötni - bár itthon ez egyelőre nem szokás.
A társasház biztosítása azért is fontos, mert a káresemények összege akár milliós nagyságrendű is lehet. A nem karbantartott, évtizedes gáztüzelő, fűtő berendezések robbanásokat, tűzkárokat okozhatnak, amelyek jelentős, nagy összegű károkkal járnak – mondja Halmos Gyula. A legnagyobb kárösszeggel bíró társasházi kár a tűzkár, amely nemcsak sok lakót érinthet, hanem általában kiköltözéssel is jár. A megfelelő társasház-biztosítás ezekre a költségekre is fedezetet nyújt a biztosítási feltételekben foglalt mértékig.
