Nap mint nap szembesülünk azzal az aggasztó ténnyel, hogy ha nem változtatunk gyorsan, a Föld rövid idő múlva képtelen lesz ellátni a rajta élőket. Azt is mindenki hallotta már, hogy minden egyes embernek fontos szerepe van a környezet védelmében. Minden lekapcsolt villanykörte, megspórolt vízcsepp és el nem használt vegyszer segít egy kicsit.

A környezettudatos gondolkodás egyre többek számára válik természetessé, és reméljük, lassan eljön az idő, amikor valósággal kínos lesz például nem szelektíven gyűjteni a szemetet. A környezettudatos háztartáshoz nincs szükség varázslatra, csupán egy kis odafigyelésre és néhány praktikus ötletre.

A konyhai gépek egy részét tulajdonképpen soha elő sem vesszük. Vannak persze hasznos, sőt elengedhetetlen darabok, azonban nem árt tudni, hogy bizonyos készülékek használata több idővel és vesződséggel jár, mint ha kézzel végeznék el a munkájukat. A szükséges gépeket pedig mindenképpen a család méretéhez igazodva érdemes kiválasztani, két embernek nem kell több száz literes hűtő és tizenhat személyes mosogatógép.

Hogy ki milyen tűzhelyet választ, azt számos tényező befolyásolja. Annyit mindenesetre érdemes tudni, hogy villannyal felmelegíteni fél liter vizet nagyobb környezetszennyezést okoz, mint ha gázt használnánk. A villanytűzhely viszont kétségtelenül pontosabban szabályozható, és kevésbé tűzveszélyes. Mivel lassabban melegszik fel, és hűl le, ezért először magasabb, majd alacsonyabb fokozaton használjuk, és a főzés vége előtt néhány perccel kapcsoljuk ki. A lassan hűlő lap éppen elég hőt ad a befejezéshez.

A hűtőgépek rengeteg energiát fogyasztanak, mivel folyamatosan működnek. Egy kis odafigyeléssel azonban jelentős megtakarítás érhető el.

Ne tegyük a gépet se napos helyre, se a sütő mellé, hiszen így több energiával, nagyobb hővel kell megküzdenie. Mindig vízszintesen helyezzük el, mert különben kellemetlenül zúgni fog, ráadásul az ajtó sem záródik megfelelően. A gép háta mögött hagyjunk elegendő helyet a szellőzésnek, így csökken a fogyasztás. Figyeljünk arra is, hogy a kondenzátor (fekete rács) és a kompresszor tiszta legyen, porosan ugyanis sokkal több energiát vesz fel. A hűtő rendszeres leolvasztása is kíméli az energiát, mivel a falakra rakódott jégréteg szigetel, így növeli az energiafelhasználást.

 

Energiát takarítunk meg azzal is, ha a fagyasztott ételt szabad levegőn engedjük fel. Ehhez semmi más nem kell, mint néhány órányi előrelátás.

Tilos a forró ételt azonnal hűtőbe tenni! Ez nem csak energiapazarlás, de egyes baktériumok elszaporodását is segíti az egyenetlen lehűlés.

A háztartási hulladék legnagyobb része a konyhában keletkezik. A legfontosabb feladat a mennyiségének a csökkentése lenne, igyekezzünk tehát minél kevesebb felesleges csomagolást megvenni, és használni. Rengeteg italt árulnak például visszaváltható üvegben, érdemes ezeket keresni. Ha mégis keletkezik műanyag- vagy fémhulladék az üdítők csomagolásából, azokat összelapítva a papírral és üveggel együtt szelektíven kell kidobni - így nagy részük újra felhasználható.

Vannak "becsapós" csomagolások is: a tégladobozos csomagolás anyaga csak látszatra papír, valójában több, később szétválaszthatatlan rétegből áll, így nehéz újrahasznosítani, de vannak már helyek, ahol ezeket is begyűjtik.

A fürdőszobában érthető módon sokan néhány fokkal melegebbre vágynak, mint a lakás más részein. A kellemes klímát azonban a hőérzet változatásával is elérhetjük. Egy meleg színű helyiségben egy-két fokkal hűvösebb időben sem fázunk.

Mivel a fürdőben viszonylag keveset tartózkodunk a nap folyamán, nem kell folyamatosan fűteni. A termosztátos rendszerek segítségével csak akkor megy a fűtés, ha tényleg szükség van rá.

A fénynek is fontos szerepe van ezekben a helyiségekben. Ha jól használjuk a természetes megvilágítást, világos színeket és méretes tükröket helyezünk el, sokkal kevesebbszer kell majd felkapcsolni a lámpát, mint egyébként. Az meg ugye természetes, hogy amint elhagyjuk a helyiséget, elsötétítünk magunk után.

A meleg víz előállítása egy átlagos háztartás energiaköltségének negyedét teszi ki. Az átfolyós vízmelegítők esetében nincs tárolási hőveszteség, ami a bojlerek esetében igen jelentős, pláne, ha a szükségesnél nagyobb tartályban kell a vizet melegíteni.

Pazarlás a bojlert forróra állítani, és csapban hideg vízzel keverve elérni a kívánt hőfokot. Egyszerűbb és takarékosabb módszer, ha a bojler éppen olyan meleg vizet állít elő, amiben kellemes a mosakodás. Mivel a meleg víz előállítása mindenképpen energiafaló, készüljön csak akkor, ha tényleg szükség van rá! Ha több napra elutazunk, és üres a lakás, kapcsoljuk ki a bojlert - biztosan senkinek nem hiányzik majd.

A vízzel takarékoskodni kell akár hideg, akár meleg. Hazánkban az egy főre eső átlagos napi ivóvízfogyasztás 100-150 liter - hiszen ezt használjuk fürdéshez és a vécé öblítéséhez is. Egy kádfürdő önmagában mintegy 160 liter vizet fogyaszt, míg az egyébként is egészségesebb zuhanyozás átlagosan alig hatvanat. Egy elromlott, csöpögő csapból pedig akár havi 170 liter víz is elfolyhat haszontalanul. Az alapvetően szükséges figyelmesség és karbantartás mellett sokat spórolhatunk a hagyományos csapok keverő csaptelepre cserélésével. Ezekkel rövidebb idő alatt, tehát kevesebb vízpazarlással lehet beállítani a kívánt hőfokot.   Forrás: Ökoszolgálat Alapítvány

Illusztráció: Erős, Franke, Ikea

A cikk a Konyha & Fürdő Piac magazin 2008. június-júliusi számában jelent meg.