Amikor például haldokló van a háznál, és könnyíteni szeretnének távozásán  így segítenek neki:

- A mestergerenda alá, a földre ágyaznak neki, mégpedig úgy, hogy a lába az ajtó felé nézzen.

- A ládát, fiókot nem szabad sokáig nyitva hagyni, mert a beteg nehezen fog kimúlni.

- Sokszor lélekharangot húzatnak, hogy a megtévesztett lélek könnyebben otthagyja a szenvedő testet.

- Ha haragosa van, nem tud addig a másvilágra békében távozni, amíg azzal kezet nem fog.

- Hosszan haldoklik az, akinek pénz van a feje alatt. (Ezért szokták azt a jó rokonok és családtagok kiemelni onnan)

- Ha már az utolsókat leheli a beteg, nem szabad a nevén szólítani, nehogy visszajárjon a másvilágról.

- Kezébe szentelt gyertyát adnak, őt magát is azzal járják körül, hogy a gonosz lélek távol maradjon.

Ha már kiszenvedett, vagy ahogy mondják leáldozott a csillaga:

- Ki kell nyitni az ablakot, hogy a lélek kiszállhasson.

- Az órát megállítják( mivel lejárt vagy ütött az órája), mert ha nem tennék, a lélek kódorgó lenne.

- A tükröt letakarják, nehogy abba belenézzen és megláthassa magát a halott. Ekkor kötik fel az állát, a szemét lefogják, és pénzt tesznek a szemhéjára, hogy azzal együtt eltemetve, megfizethesse a vámot.

- Mindenféle cifra holmit kivisznek a szobából és az egész házban eloltják a tüzet.

- Ilyenkor nem szokás főzni sem, a rokonok hozzák az ételt, nehogy a halott visszajárjon.

- A temetésig több alkalommal siratják, de azt is tudják, hogy amíg ideát siratják, addig odaát nem engedik be. A kisgyereket nem szabad sokáig siratni, mert vizes lesz a koporsója, angyalszárnyai átnedvesednek és elmarad majd a többi angyaltól repülés közben.

A halottat megmosdatják, hogy tisztán kerüljön a túlvilágra, megborotválják, megnyírják, megfésülik. Előre elkészített ruhájába felöltöztetik, de hogy ne menjen mezítláb a másvilágra, legalább gyolcsba takarják a lábát.

A patkót, szeget, a csizmáról leveszik, nehogy  kopogjon, ha viselője visszajön a szállást megköszönni. Különben is, a tisztítótűzben a vas nehezen ég el, s ezért a halott is hosszabb szenvedésnek lenne kitéve.

A temetés előtt, a koporsóba különféle tárgyakat tesznek a halott mellé, melyekre a túlvilágon szüksége lehet: fésűt, borotvát, pipát, fülbevalót stb. Az áldott állapotban elhunyt nő mellé tűt, cérnát, pólyát és gyermekruhát raknak. Enni- és innivalót, sőt néha orvosságot is helyeznek a megboldogult mellé.

Ha valami kedves tárgyat kifelejtettek és ezt a temetés után veszik észre, akkor a legközelebi halottal küldik utána, s azzal üzenni is szoktak neki.

Forrás: Igézet ne fogja (Népbabonák könyve)