„Az Y-szálkával rendelkező halak esetében – ilyen például a ponty és a csuka is – nagyon egyszerű a feladatunk” – kezdte a tapasztalt konyhafőnök. „A filézett halat magunk elé tesszük és 2-3 milliméteres távolságra bevagdossuk a húst – ezt hívjuk irdalásnak. Érdemes egy hosszú konyhakést használni és lehetőség szerint egyetlen mozdulattal megejteni a vágásokat. Ha jól végezzük a dolgunkat, akkor halljuk a szálkák roppanását a kés alatt. Fontos, hogy csak a bőrig vágjuk a halat, a bőrt még véletlenül se vágjuk át, mert akkor csíkokra esik szét a filé sütéskor illetve főzéskor” – magyarázta Áman Attila.
Miután befejeztük az irdalást, a halat behintjük sóval, majd legalább két órára a hűtőbe tesszük az alapanyagot. 1 kg pontyfiléhez 2,5 dkg só ajánlott. A só roncsolja a szálkák szerkezetét, amelyek a sütés illetve főzés során a magas hő hatására teljesen el is tűnnek, így az ételt nyugodtan és félelem nélkül fogyaszthatja bárki. „Bár ez egyszerű folyamat, a hentesünk bizonyára nem sértődik meg, ha arra kérjük, a filézés után irdalja is be nekünk az árut” – mondta a séf.
A halhús a szív- és érrendszeri betegségek megelőzésében nagy szerepet játszhat, hiszen a benne rejlő telítetlen zsírsavak védik az érrendszer egészségét, a nyári hőségben pedig valószínűleg még többen megkívánják ezt a könnyű ételt. A szálkák mellett a másik gyakori „kifogás”, hogy sok halnak zsíros a húsa. Szabó József, az egyik legkomplexebb hazai teleppel rendelkező Akasztói Szikiponty tulajdonosa szerint érdemes odafigyelni a vásárolt termék húsának színére. „Ha például pontyot veszünk, akkor válasszuk a rózsaszín/vörös húsú példányokat, a teljesen fehér hús zsíros lehet” – kaptuk a hasznos tippet. „A természetes táplálékra helyezzük a hangsúlyt, a pontyok főleg planktonokat fogyasztanak, és csak minimális kiegészítő takarmányt kapnak, így nem zsírosodnak. Emellett nagy területen élnek, boldogan, ez is sokat számít” – mondta a haltenyésztő.
