A sövény hagyományos őrző-védő feladatai akkor szorulhatnak a háttérbe, ha masszív lemez kerítés szegélyezi a területet és fontosabb cél az egységes vagy éppen a különleges látvány elérése. A nem megszokott sövények között többféle szempont szerint lehet válogatni. A két legnépszerűbb ezek közül a virágos látkép, vagy az ehető, de legalábbis dekoratív termés. Lássuk, mik a lehetőségek, ha ilyen irányban keresgélünk!
Az ehető termésű sövények előnyeit nem kell hosszasan magyarázni, az ilyen cserjefélék egyszerre rendelkeznek térhatároló és esztétikai funkciókkal, emellett pedig még fogyasztható csemegét is szolgáltatnak. Számos díszkertben nincsenek jelen a gyümölcstermők, például a klasszikus gyümölcsfák, mert nem illenek a látképbe. Ezt a helyzetet oldhatja meg az ehető sövény, hiszen úgy marad meg a kert stílusa, hogy közben gyümölcstermőt is becsempésztünk!
Az ehető termésű sövények esetén olyan bokros cserjék kerülnek szóba, melyek sövénynek is alkalmasak. Ide tartozik többek közt a régebben roppant divatos, mára azonban kissé háttérbe szorult ribiszke. Ennek piros, arany, fekete színekben pompázó változatai is vannak. Sövény kialakítására alkalmas a népmesékből jól ismert galagonya, a roppant nagy tűrőképességű homoktövis, a különösen ízletes termésű málna, a szintén ízbajnok szeder, a sokoldalú csipkebogyó, vagy épp a manapság már alig ismert köszméte, másik nevén egres.
Közös ezekben az alternatív sövényfélékben, hogy megjelenésükben eltérnek a katonásan szögletesre nyírt, vagy irányított növekedésű fajtáktól. A málna vagy a csipkebogyó kiválóan alkalmasak futtatásra, így például a rozoga drótkerítések remekül elfedhetők velük.
A homoktövis bogyói élénk sárgás-pirosas színükkel tűnnek ki. Ráadásul ez a cserjeféle átlagon felüli módon városálló, vagyis remekül tűri a szennyezett levegőt, így utcafronti telepítésre is alkalmas. Emellett ez a növény nyírással könnyen formázható.
Hasonlóan jól alakítható a galagonya, mely piros bogyóival szépen díszíti a kertet, emellett pedig nemcsak ehető, de még gyógyhatású is a termése! Ám az ehető bogyókat nevelő cserjéket csak akkor telepítsük a közterületre néző telekhatárra, ha nem zavar minket, hogy az ízletes termésből szinte biztosan csipegetni fognak a járókelők is. Számba kell venni, hogy az ehető termésű cserjék vonzzák a madarakat is!
Az extravagáns sövényfélék másik csoportját a virágos cserjefélék adják. A megszokott sövénykép általában egységesen zöld, sokan azonban szívesen tarkítanák – szó szerint – a látképet. Nekik ajánlható többek közt a csodás illatot árasztó pompás jezsámen, a különleges, gömb virágzatú labdarózsa, a citromos aromájú illatos lonc, az egész nyáron át virágzó kerti mályvacserje, a könnyen nevelhető fagyal, vagy virágos gyöngyvessző.
A különleges talajigénye miatt inkább a haladóknak ajánlott hortenzia is alkalmas dúsan virágzó sövénynek. Remek lehetőségeket rejt a levendula is, bódító illata és káprázatos virágzata minden kertnek jól áll, ám belőle inkább csak alacsonyabb, belső tárhatároló, vagy kerítést szolidan szegélyező növénysor alakítható ki. Szintén alacsony növésű sövényféle a kékszakáll, melynek extrája, hogy virágai szeptembertől nyílnak, így ültetésével meghosszabbítható a virágos szezon.
Köszönjük a tanácsokat Megyeri Szabolcs kertésznek: https://www.megyeriszabolcskerteszete.hu/blog
Ezeket is olvasd el:
Hogyan éljék túl a növények, amíg nyaralunk