Az egyes színek más és más módon hatnak az emberre. Vannak, amelyek felvidítanak, s vannak, amelyek búskomorrá, lehangolttá tesznek. Nincs ez másképp az étkezés esetében sem. S akkor nemcsak az esztétikusan megterített asztalról, a terítő, a szalvéta, a tányérok, poharak és evőeszközök stílusának összhangjáról, az alkalomhoz illő díszítésről - mint például gyertya, gyümölcs, virágcsokor - van szó, hanem magukról az ételekről, a megjelenésükről is. A színek az étkek esetében is erőteljesen hatnak érzékszerveinkre. Régóta köztudott, hogy a színes ételek - például a vörös húsokból készült sültek, a többféle zöldnövényből, színes gyümölcsből összeállított köretek és saláták vagy gyümölcsökkel gazdagon díszített sütemények, torták - serkentik a nyál és az emésztőnedvek kiválasztását, ami nagyban segíti, gyorsítja az emésztés folyamatát. A színtelen, furcsa küllemű ételtől már ránézésre is inkább elmegy, mintsem megjön az ember étvágya.

Vegyük például a sárgát,

ami a nap és az arany színe is, s már önmagában melegséget áraszt. Ezt a reményteli örömöt, felszabadult várakozást érhetjük el akkor is, ha a tányéron látunk valamilyen sárgát gyümölcs, zöldség, mártás vagy desszert formájában. Sárga, illetve halvány és narancsos árnyalatú ételeket hasonló színű gyümölcsökkel, zöldségekkel - például sárga vajbab, sütőtök, étkezési paprika, répa, birs, sárgabarack, sárgadinnye, citrom, narancs - felhasználásával „állíthatunk elő".

A zsenge sárgarépa például nemcsak gazdag levesek, vadas mártások kihagyhatatlan alkotóeleme, de sült húsok színes, vitamindús kísérője is, a mézédes sárgadinnyéből, sárgabarackból pedig különleges krémleveseket, gyümölcssalátákat, egzotikus ízű parfékat, hűsítő nyári italokat készíthetünk. De az üdítőitalként toplistán álló sárga citrom és a „narancsos" színnek nevet kölcsönző narancs levéből is kitűnő aromájú és persze látványos színű mártással lephetjük meg családunkat, ha hideg sülteket tálalunk nyáresti vacsorára, mint ahogyan valószínűleg a pikáns paprika-sárgadinnye vagy az újhagymás barackmártás is nemcsak ízében, hanem látványával is sikert arat a marha- és sertéssült vagy  a piros-ropogós sült szárnyas oldalán.

És ne feledkezzünk meg a sárga fűszerekről - például sáfrányról, mustárról, kurkumáról - sem, melyekkel számos ételféleség, közte levesek, tészták színét tehetjük színesebbé, vagyis „melegebbé".

A piros-vörös és a zöld

színű zöldségeknek, gyümölcsöknek hasonlóan széles a felhasználhatósága az ételek szín- és ízfokozása terén. Előbbiek közül a paradicsom, a hónapos retek, a vöröskáposzta, a cékla, a ribizli, a málna, az eper és a görögdinnye viszi a prímet, de e körbe sorolhatók a vörös húsok is, mint ahogyan a régebben hungarikumnak számító őrölt pirospaprika, melynek receptbeli alkalmazhatóságát szintén hosszú lenne felsorolni. A „zöldek" sorába tartozó brokkolit, egrest, zöld lencsét és zöldborsót, zöldpaprikát, kivit sem kell bemutatni, hiszen a hazai mindennapi menük sorából egyik sem hiányozhat.

És persze itt vannak az aromás zöldfűszerek - a kapor, a snidling, a bazsalikom, a rozmaring, a zsálya, a lestyán, a petrezselyem, a tárkony -, melyek nemcsak ízükkel teszik változatosabbá, különlegesebbé hús- és egyéb ételeinket, hanem üde zöld színükkel „fel is dobják" a feltálalt ebédet, vacsorát. Gondoljuk csak végig, hogy a zöldségekkel gazdagon megrakott húsleves vagy a petrezselymes újburgonya mellett még mennyiféle ételhez használhatjuk a legismertebb, kissé semleges ízű, de annál mutatósabb friss zöldpetrezselymet. De ugyanígy kihagyhatatlan az illatos kapor is, legyen az ebéd nyári uborkaleves, rakott vagy töltött tök, mint ahogy néhány főzeléknek és számos túrós édességnek, salátának is elmaradhatatlan színesítő-ízesítő „tartozéka".

Fotó: Fényes Gábor

A cikk a Konyha&Fürdő Magazin 2009/3. számában jelent meg.