A szorongásos zavarok világszerte a leggyakoribb pszichiátriai betegségek közé tartoznak. Normálisan is megjelenik változások, új élmények, helyzetek, kudarc, veszteségérési krízisek során. Reprezentatív felmérések alapján a szorongásos kórképek egyéves előfordulási gyakorisága 12,6–17,2 % között van, nők körében gyakoribb. Kóros szorongásról akkor beszélünk, ha ezek a reakciók kellő ok nélkül vagy fenyegetést nem jelentő események hatására következnek be, illetve, ha aránylag enyhe ingerek túlzott aktivációt, azaz szorongást váltanak ki. Kognitív, testi, érzelmi és viselkedési komponensek együtt hozzák létre a nyugtalansággal, félelemmel, aggodalommal járó szorongást. Szorongásos zavarról akkor beszélhetünk, ha a szorongás tünetei hosszabb ideig fennállnak, és megzavarják a hétköznapi életvezetést.
A szorongás kialakulásának lehetséges okai:
● öröklött tényezők.
● veszteségek: társ, munka, anyagi
● nehéz anyagi körülmények.
● tartós stressz,
● társ, intimitás hiánya,
● alacsony önértékelés,
● életkori válságok változó kor, felnőtté válás, öregedés.
A szorongás mint önálló tünet is megjelenhet, de számos testi, illetve mentális betegség kísérője is lehet.
A szorongás jelei
Érzelmekben megnyilvánuló jelek
Aggódás, félelem, baljóslatú előérzet, irritabilitás, indokolatlan szomorúság, örömtelen, boldogtalan a szorongó személy. Bizalmatlanná, féltékennyé válhat, sértődékeny és haragos, illetve agresszív ellentámadásba megy át, ha fenyegetve érzi magát
Testi jelek
Hideg, verítékes bőr, remegés, szapora pulzus és légzés, kipirulás, elsápadás, émelygés, hasmenés, gyakori vizelési inger, száraz száj, rövidült légvétel, gombóc a torokban, mellkasi fájdalom. Hosszabb távon alvászavarok, szexuális problémák jelenhetnek meg.
Viselkedéses jelek
A szorongással küzdő személy fel-alá járkál, ujjaival dobol, lábát rázza, alig gesztikulál, mimikája szegényesebb, beszéde halk, kevésbé modulált, gyakrabban él félelemre, ijedtségre utaló fordulatokkal.
A gondolkodásban megfigyelhető (kognitív) jelek
A szorongó személy a külvilágból érkező információkat „negatív szűrön” keresztül érzékeli. Továbbá jellemző a figyelemzavar, a beszűkült gondolkodás, szomorú jövőkép és pesszimizmus.
A szorongás fajtái
Generalizált szorongás
Állandó, túlzott szorongást, aggodalmaskodást, félelemmel teli várakozás él át az egyén számos olyan eseménnyel, körülménnyel, aktivitással kapcsolatban (munka, iskolai teljesítés), amelyet nehezen tud kontrollálni. Általában koncentrációzavar, fáradékonyság, feledékenység, teljesítménycsökkenés, alvászavar kíséri. A tünetek minimum 6 hónapon keresztül fennállnak. Egyértelműen, tartósan szenvedést és életviteli nehézséget okoz.
Fóbia
Irracionális félelem tárgytól, állattól, helytől, személytől. A fóbiával küzdő személyek igyekeznek elkerülni a szorongást, félelmet kiváltó helyzetet, tárgyat stb. A fóbia gyakran a személy életvitelét (és családjáét is) alapvetően befolyásolja. Három fő csoportját különíthetjük el:
● agorafóbiás zavar: nyílt terektől való félelem
● szociális fóbia: szociális helyzetektől való félelem
● specifikus fóbiák: állatoktól, tárgyaktól, természeti jelenségektől való félelem.
Pánik
A szorongás rohamokban jelentkezik, viszonylag hamar eléri a maximális szintet (kb. 10 perc), majd lassan oldódik. Tünetei: zavar, szédülés, nehézlégzés, émelygés, heves szívdobogás, izzadás. A roham jól körülhatárolt időszaka alatt intenzív félelem és diszkomfortérzés jelentkezik .Gyakran kíséri agorafóbia (nagy terektől való félelem). Gyakori a megőrüléstől és az önkontroll elvesztésétől való félelem. A pánikrohamot átélő személyek gyakran azt gondolják, a szívükkel van a probléma, vagy szívinfarktusuk volt.
Kényszeres zavar
Éber tudatállapot mellett megjelenő, a személy akarata ellenére érvényesülő, kínzó gondolati tartalmak és/vagy cselekvési kényszerek. Szorongással járnak, az egyén megpróbál védekezni ellenük. A kényszerek nagy része tartalmilag három csoportba sorolható:
● erkölcsileg, a konvenciókat illetően tilalmas vagy bűnös dolgok,
● a dolgok elrendezésével kapcsolatos kényszerek,
● a tisztasággal, beszennyeződéstől való félelemmel kapcsolatos kényszerek.
Akut stressz zavar
Súlyos, rendkívüli fizikai vagy lelki sérülésre adott heves reakció. A tünetek azonnal jelentkeznek, és a stressz megszűnése után gyorsan csökkennek és elmúlnak.
Poszttraumás stressz zavar
Olyan szorongásos zavar, amely egy trauma átélése után jön létre. Eredhet valamiféle küzdelemből, túszhelyzet, nemi erőszak, súlyos baleset túléléséből, vagy hosszú katonáskodás, háborúzás is létrehozhatja. Az egyén retteghet a trauma megismétlődésétől, ezért elkerülő magatartást tanúsít (például autóbaleset után nem ül volán mögé).
A szorongás kezelése
A pszichoterápiás módszerek nagyon eredményesek, különösen a kognitív viselkedési terápia. Nagy számban használnak gyógyszeres kezeléseket, de ezek csak terápia mellett hoznak hosszú távon eredményt. Az alkalmazott pszichológiai módszerek és formák (például egyéni vagy csoportos) a szorongás fajtájától függnek.(Forrás:pszichologuskereso.hu)
