Megkezdődtek a Júlia kisasszony próbái a Csokonai Színházban. Strindberg egyfelvonásosát Jeles András Kossuth- és Balázs Béla-díjas rendező állítja színpadra. Júlia kisasszony, Jan, az inas és Kristin, a szakácsnő szerelmi háromszögének történetét olyan szenvedéllyel és bátorsággal fogalmazta meg a 19. századi svéd drámaíró, hogy a maga korában először betiltották, és csak évekkel később hódította meg a világ színpadait.

Hrabal Házimurik című kisregényének színpadi adaptációját Téri Sándor rendezésében, Zeck Juli főszereplésével mutatja be a Csokonai Színház. Hrabal ezúttal a felesége szemével látja-láttatja önmagát, megismerkedésük történetét és azt a sokszínű környezetet, amelyben sorstársaikkal együtt életüket próbálják újrakezdeni. Eliška nagypolgári családból származó leány, aki a háború utáni kitelepítéskor mindent és mindenkit elveszített. Hrabal tehetős polgárcsalád fia, aki jogi doktorátusával önkéntes proletárrá züllött, és száműzve magát az elviselhetetlenné vált, komfortos családi fészekből, megteremti magának a műveiből már jól ismert hrabali világot. Rögös az út, amelyet Pipszi a minden kötöttségtől menekülő doktorral végigjár, de amelyen megadatott számukra a létezés öröme és a kis dolgok nagy szeretete.

Elsősorban egy szerelmi történet a Játék a kastélyban, melynek gyújtópontjában a látszat és a valóság, az igazi és a hamis felismerése, a kettő közti dilemma áll, és mindez viharos erővel csap össze Molnár Ferenc vígjátékában. De a néző nem csak egy szórakoztató sikerdarabot kap, hanem bepillantást is nyer a művet létrehozó drámaíró alkotási folyamatába: fricskák, fordulatok, félreértések, szerepjátékok közepette azt is látni engedik, miként csapja be közönségét egy sikerdarabíró.

Gyakran hivatkoznak az irodalmi recenzióik a Macskajáték többértelműségére, hogy a szerelmen keresztül az öregségről, magányról, a halállal való szembenézésről is beszél Örkény. Arra a kérdésre, hogy miről szól számára a Macskajáték, Kubik Anna így válaszolt: a játszmáink között a szeretet hiányzik mindenkinek, és ez nem pótolható semmivel. Látogassunk el Debrecenbe, a Csokonai Színházba!

Apja hegedűjének hangjára és anyja négyes táncára születik egy gyermek: Amandine Lucile Aurore Dupin. A kis család szinte idilli boldogsága az apa halálával véget ér, és az ekkor hétéves Aurore az apai nagyanyja és az anyja közti viszály áldozatává válik. Aurore magányából, hit iránti vágyából és az irodalom általi szeretetéből születik meg képzeletbeli barátja, Corambé, aki átsegíti őt a nehéz éveken. 

Szabó Magda születésének 100. évfordulója alkalmából MagdaFeszt címmel rendez fesztivált a debreceni Csokonai Színház október 2. és 10. között. A fesztiválon a debreceni író műveiből készült vagy általuk inspirált produkciókat láthat a közönség.

Ittzés Tamás és Lanczkor Gábor A Lutherek című különleges ragtime-operájának ősbemutatójára készül a Csokonai Színház társulata. A Gemza Péter rendezésében készülő darab minden olyan zenei elemet felvonultat, ami a dzsesszműfajba beleillik: swing, blues, dixieland, gospel, spirituálé, és természetesen ragtime.

A Mensáros László Alapítvány idén Csikos Sándornak, Janka Barnabásnak és Kovács Andrásnak ítélte oda az alapítvány névadójáról elnevezett díjat. Az elismerést minden évben olyan színművészek kapják, akik közel állnak Mensáros László szellemiségéhez.

Rusznyák Gábor viszi színre Mozart: A varászfuvoláját a debreceni Csokonai Színházban. Ez a sokrétegű, egyszerre szórakoztató és elgondolkodtató mű minden korosztály számára tartogat mondanivalót. A produkció főbb szerepeiben - egyebek közt - Kovács István, Kolonits Klára/Varga Viktória, Donkó Imre és Zábrádi Annamária látható.  

Ezzel a a címmel rendez ifjúsági előadást az Arany János-emlékév 2017 alkalmából ifj. Vidnyánszky Attila a Csokonai Színházban. A darabot korabeli elbeszélések, esszék és naplóbejegyzések, valamint a lírai és prózai életmű alapján Vecsei Miklós írta. A fiatal alkotók elsődleges célja, hogy Arany János élettörténetén keresztül megpróbálják közelebb hozni a kor nagyjainak szellemiségét, megidézni, hogy mit jelenthetett akkoriban az ember és ember közötti kapcsolat, milyen közös hit kellett a március 15-ei eseményekhez, és hogy mi közünk van ma a 19. század gondolatiságához.

Závada Pál családregénye, a Jadviga párnája színpadi változata november 25-én debütál a Csokonai Színházban. A rendezésre a vajdasági, nemrég Pataki-gyűrűvel kitüntetett Mezei Kingát kérte fel a színház.  A színpadi adaptációt Góli Viktória készítette, díszleteit Ondraschek Péter tervezte, jelmezterve Bodor Kata munkája. Jadvigát Sárközi-Nagy Ilona, Ondrist Kiss Gergely alakítja.

A Csokonai Színház Orlando című előadása meghívást kapott a Vidéki Színházak Fesztiváljára. Az Anca Bradu rendezte produkciót két alkalommal, szeptember 10-én 16 óra 30 perctől és 21 órától láthatja a budapesti közönség a Thália Színházban. Virginia Woolf, a huszadik századi modern irodalom egyik mestereként számon tartott írónő műve érzékenyen, költői szépséggel megírt, kosztümös fantasy.

Gyarmathy Ágnes Munkácsy-díjas látványtervező művész válogatott alkotásaiból nyílik kiállítás 2016. augusztus 27-én 17 órakor a Csokonai Színház nézőtéri büféjében és az első emeleti folyosón.

Két produkcióval is képviselteti magát a Csokonai Színház a Zsámbéki Színházi Bázis nyári programjában július 29-én, pénteken és 30-án, szombaton este.

Hány énekes és zenész megfeszített munkája egy Verdi opera színpadra állítása? Hány operát és hány nyelven tud elénekelni, fejben tartani egy operaénekes? Hogy néz ki a zenekari árok és mit súg a súgó egy szólistának? Ezekre a kérdésekre is választ kaphattak azok a diákok, akiket nemrég a Csokonai Színház Énekkara látott vendégül! 

A Soós Imre sorsa ihlette Tüzet viszek című Hubay Miklós-darab lesz a debreceni Csokonai Színházban az évad utolsó bemutatója április 29-én este. A főbb szerepekben Kiss Gergely Mátét és Zeck Julit láthatja a közönség. A tragédia rendezője a társulat művészeti vezetője, Gemza Péter. A cívis városban a Hubay-darabok közül eddig 1997-ben Lengyel György vitte színre a Hová lett a rózsa lelke? illetve 2010-ben az Árkosi Árpád rendezte az Elnémulást láthatta a közönség.  

Nagy érdeklődés mellett, komoly szakmai elismeréssel övezve zajlott a tizedik DESZKA Fesztivál a Csokonai Színházban. Csaknem három és félezer néző volt kíváncsi az egy hétig tartó rendezvény előadásaira, számos rendező, író, dramaturg, kritikus érkezett a hazai és a határon túli színházakból, szakmai műhelyekből Debrecenbe. A nézőszám azért is kiemelkedő, mert csupán három nagyszínpadi előadás volt az idei produkciók között, a darabok rendezői rendszerint szűkített vagy épített nézőterű, intimebb játszóhelyekre álmodták meg előadásaikat.

Április 1-jén új, izgalmas és nagyszabású bemutatóval rukkol elő a Csokonai Színház: a La Traviata című opera második világháborús környezetbe, Párizs egyik legjelentősebb luxusszállodájába, a Lutetia Hotelbe helyezve kerül színpadra.

A debreceni Csokonai Színház fennállásának 150. évadában kétszeresen is jubilál a társulat. Márciusban tizedik alkalommal rendezik meg a DESZKA Fesztivált. A kortárs drámák seregszemléje idén is arra törekszik, hogy bemutassa a legfrissebb és leginspirálóbb színházi előadásokat. A programsorozat március 18-án kezdődik!

Shakespeare szerelmi tragédiáját mutatja be Szikszai Rémusz rendezésében, Szakács Hajnalka és Vecsei Miklós főszereplésével a debreceni Csokonai Színház. A darab premierje február 19-én lesz. 

Debrecenben készült az új teljeskupolás-show magyar szinkronja. A bemutatót 2016. január 16-án, szombaton délben rendezik az Agórában. A szinkront a helyi színház művészeivel készítették!

Megkezdődtek a Rómeó és Júlia olvasópróbái a Csokonai Színházban. Shakespeare tragédiáját – Varró Dániel fordítását használva – Szikszai Rémusz állítja színpadra Szakács Hajnalka és Vecsei Miklós főszereplésével.  A darab bemutatója február 19-én lesz a Csokonai Színház Nagyszínpadán.

Nincs jubileumi évad Szabó Magda-bemutató nélkül, így a Régimódi történet 2013-as premierje után az idén 150 éves Csokonai Színház ismét egy klasszikussal várja az írónő rajongóit. Szabó Magda egyik legnagyobb hatású, legismertebb regénye, Az ajtó színpadi adaptációjának premierje január 15-én lesz. Emerenc szerepében Kubik Annát, az írónőében Varga Klárit láthatja a közönség.

Próbálják a Made in Hungáriát a Csokonai Színházban. A musical fiatalokról szól, a zene iránti rajongásról, a szerelemről, a barátságról, az árulásról, a 60-as évek kortörténetének egy szeletéről. 1956-ban Amerikába megy, majd három év elteltével mégis hazatér egy angyalföldi család. A kor szellemiségének határait ez a csiki-csuki önmagában is feszegeti, az őket figyelő éber szemeket ráadásul erősen marja az új hazában tinédzserré cseperedő fiút is megfertőző, amerikai rock & roll.