A nyugaton kibontakozó és ma már hazánkban is elérhető irányzat, a lifestyle medicine, vagyis életmód orvoslás a különböző egészségügyi problémák kezelésében kínál étkezésen, mozgáson, stressz-menedzsmenten és más életmód tényezőkön alapuló kezelést. Erről beszélt a módszer hazai meghonosítója, dr. Babai László, az Oxygen Medical prevenciós szakértője.  

A vesebetegség és a szív-érrendszeri betegségek összefüggéseire hívják fel világszerte a figyelmet március 10-én, a Vese Világnapján. A napjainkban népbetegségnek számító szív-érrendszeri betegségek nemcsak segítik a vesebetegség kialakulását, hanem egyben jelentősen rontják a vesebetegek túlélési esélyeit, pedig ma már a vesebetegség akár egy egyszerű vizeletvizsgálattal is kiszűrhető, korai fázisban jól kezelhető. Ellenkező esetben viszont akár egy életen át tartó dialíziskezelést is eredményezhet. 

Mit tehet a veséjéért? A vesebetegségek az életminőséget nagyban befolyásoló „csöndes gyilkosok". Mégis számos dolgot tehetünk, hogy a vesebetegségek kialakulásának kockázatát csökkentsük!

Csak egészség legyen! - szól a régi mondás, amelynek igazára legtöbbször akkor döbbenünk rá, amikor elkap bennünket valamilyen nyavalya. Túl azon, hogy a betegség veszélyes, rontja a közérzetet, a környezetünkre is kihat, a családi életre éppúgy befolyással lehet, mint a munkahelyi lehetőségekre. Mindenképpen megéri - még akár anyagi szempontból is -, hogy tudatosan vigyázzunk az egészségünkre. Hogy megint csak egy mondást idézzünk: jobb megelőzni a bajt!

A gyermekre vágyók sok esetben semmit sem változtatnak az életvitelükön, a kívánt fogamzás mégis bekövetkezik. Előfordulnak extrém esetek, amikor például fogamzásgátló szedése mellett, vagy egy nagyon stresszes időszakban érkezik a baba, azonban jellemzően a gyermekáldás igazodik a természet törvényeihez. Például megfigyelték, hogy a háborús időszakban sokkal kevesebb gyermek fogan meg még akkor is, ha az életmódban semmiféle változás nem következett be. A téma körüljárásában szakértőnk, Dr. Vereczkey Attila, a Versys Clinics Humán Reprodukciós Intézet főorvosa volt segítségünkre.  

Az újévi fogadalmak megtartása az év első pár hetében könnyű feladatnak tűnik, azonban hamar eljön a pillanat, amikor a lelkesedés önmagában már nem elég. A tartós életmódváltáshoz életünk számos területét az újonnan kialakított szokásainkhoz kell igazítanunk. Ebben nagy segítségünkre lehet, ha a munkahelyünk is - ahol körülbelül életünk egyharmadát töltjük- támogatja új, tudatosabb életformánkat.

Az egész életében túlsúllyal küzdő Tímea azt állítja: visszakapta az életét. Februárban 142 kilóról indult, most már 54 kilóval kevesebbet mutat a mérleg. Végre nőnek érzi magát, de a fogyásban nem akar megállni.  

A gömbölyded formákat az aktuális divat nem fogadja el, ám a plusz kilók nem elsősorban esztétikai, hanem egészségügyi problémákat jelenthetnek. Sőt, minél több fölösleges kilót cipel valaki, annál nagyobb valószínűséggel alakul ki betegség, ami láncreakciót indít el, mert újabb és újabb rendellenességek mutatkozhatnak.

A legbetegebb nemzetek közé tartozik Európában a magyar - állapította meg nemrégiben a WHO. Rajtunk kívül Bulgária és Románia „dicsekedhet" még ilyen eredménnyel, és ez különösen annak fényében elkeserítő, hogy egy, a WEBBeteg.hu megbízásából a Szinapszis Kft. Által készített, 1000 fős felmérésből kiderült: honfitársaink hajlamosak a külső körülményekre hárítani egészségük romlását. Az egészségtudatosságra és a saját felelősségünk fontosságára dr. Babai László, az Oxygen Medical prevenciós szakértője hívta fel a figyelmet. 

A tavalyi nagy sikerre való tekintettel, új kategóriákkal bővítve, Győrfi Pál fővédnökségével, dr. Zacher Gábor toxikológus közreműködésével meghirdették az Egészség-díjat. A kezdeményezés, amelynek középpontjában az egészséges életmód és a kapcsolódó pozitív példák bemutatása áll, 2009-ben indult a Pfizer és a Médiaunió közös kezdeményezésére. Küldetése, eredeti célkitűzése nem változott, továbbra is a hétköznapi pozitív példákra fókuszál, azokat igyekszik példaértékűként bemutatni.  

Magyarországon a hirtelen szívhalál a vezető halálokok között szerepel. A szív azonnali megállása nemcsak az idősebb, hanem igaz nagyon csekély mértékben a fiatalabb korosztályt is érintheti. A kamaszok hirtelen szívhalálát gyakran genetikailag meghatározott rendellenességek okozzák. Egy szívleállásból, esetleg egy tragikus szívhalálból nem szabad azt a következtetést levonni, hogy a sportolás veszélyes.  

Magyarországon a felnőttek 16-20 százaléka, a 60 éven felüliek több, mint fele magas vérnyomás betegségben szenved, ám sokan nem ismerik problémájuk okait, összefüggéseit. Annyit tudunk, hogy nem jó, ha túl magas a vérnyomás, és az is lehet zavaró, ha túl alacsony.

Hazánk a szív- és érrendszeri betegek számában az élmezőnyhöz tartozik, és a helyzet javításához elengedhetetlen mind az orvosok felvilágosító munkája, mint a betegek valódi életmódváltása. Ha nem változtatunk, akár fekély, infarktus vagy stroke is fenyegethet!

Az alkoholfogyasztás alapvetően a társas élet, a szórakozás, a szabadidő eltöltésének szerves részeként van jelen, a fiatalfelnőttek közel harmada társaságban a barátai győzködésére fogyaszt alkoholt, s e tekintetben a férfiak befolyásolhatóbbak, mint a nők - derült ki egy közelmúltban lezárult kutatássorozatból, amely a fiatalfelnőttek alkoholfogyasztási szokásait, ezen belül a közösség befolyásoló erejét vizsgálta.

A gyümölcsös, cukorkás és szegfűszeg-ízesítésű cigaretták forgalmazása tilos az Egyesült Államokban egy új törvény értelmében, melynek célja a dohányzás csökkentése, különösen a gyerekek körében.

Hogyan tartsuk kordában a vérnyomásunkat, és hogyan kerüljük el a szívre és az érrendszerre leselkedő veszélyeket? Honnan tudjuk meg, hogy túlsúlyosak vagyunk-e, valamint mit együnk, és hogyan készítsük el? A kérdésekre adott válaszok adják a kezünkbe az egészséges szív titkának kulcsát.

"Összefűz az egészség" címmel júniusban hirdetett pályázatot a MédiaUnió és a Pfizer Gyógyszer-kereskedelmi Kft. Azóta számos jelentkező vállalkozott arra, hogy ország-világ előtt bizonyítsa, egészségesen élni, gondolkodni nemcsak divatos lehet manapság, hanem példaértékű is mindenki számára.

" A pénz nem boldogít, de jó, ha van. Igaz ez a mondás? Képesek vagyunk mindent feláldozni érte? Vagy néha azt is ki merjük mondani, hogy elég? Pénz, amiből mindig kevés van. Ez különösen napjainkban gyakori téma. De valóban boldogít a sok pénz?

Harmincöt éves korát követően szinte mindenki szervezete több csontot bont le, mint amennyit képez. A csontritkulás kockázata főleg attól függ, hogy mekkora csonttömegre tett addig szert az egyén és milyen gyorsan kezdi el a csonttömeget veszíteni.