Amikor nincs baj, az emberek többsége kevésbé érzi fontosnak, hogy odafigyeljen magára. Úgy véli, az egészség „természetes adottság", ami „jár" neki. A figyelmeztetések a tévében nem rá vonatkoznak, az egészséges életmódra felhívó kampányok mellett elsétál anélkül, hogy észrevenné azok jelzéseit. Amikor pedig megbetegszik, értetlenkedik. Olyan egészségesen élek, állítják sokan. De vajon tényleg okosan szervezzük az életüket, tudatosan irányítjuk a mindennapokat?

Az életmód a meghatározó

Amíg egészségesek vagyunk, nemigen tesszük fel magunknak a kérdést, hogy mennyire vagyunk fittek, egészségesen táplálkozunk-e, kellően odafigyelünk-e önmagunkra a hétköznapokban. Pedig az őszinte válaszok sok mindent elárulnának. Azt is fontos átgondolni, hogy belefér-e a mindennapokba a testmozgás, a relaxálás, a séta a friss levegőn, vagy lazításként csupán a puha karosszék és a televízió marad.

Egészségi állapotunk negyedrészt genetikai adottságainktól, ugyanilyen arányban környezetünktől függ, ötven százalékban viszont saját életmódunktól. A prevenció, a betegségek megelőzése a mindennapokban napi fizikai aktivitást és egészséges táplálkozást jelent.

A tudatos étkezés alapvetően meghatározza a testünk környezeti ingerekre adott reakcióit. Manapság sokkal több cukrot és mesterségesen előállított élelmiszert fogyasztunk, mint korábban az emberiség történetében bármikor. Éppen ezért mindennél fontosabb, hogy napi ötször friss zöldség és gyümölcs jusson a szervezetbe, legalább két liter vízre és elegendő rostanyagra is szükségünk van. A Magyar Gyermekorvosok Társasága szerint napi 4-5 deci tejalapú italt vagy annak megfelelő tejterméket - 3 deci joghurt, kefir, 5 deka túró, 2-3 deka sovány sajt - kell fogyasztani egész életen át ahhoz, hogy csontjaink elég erősek maradjanak. Az olajos magvak - dió, szezámmag, mák - szintén jó kalciumforrások. A kalcium azonban nem csak a csontok keménységéért felel. Döntően hozzájárul az izmok, az idegrendszer, a véralvadás és néhány enzim működéséhez is.

Szomorú tény, hogy Magyarországon az emberek többsége nem fogyaszt teljes kiőrlésű gabonát, kivéve, ha felhívják rá a figyelmét a kórházban például azért, mert szívinfarktust kapott. Holott ezek a rostok megakadályozzák a zsírok és a koleszterin felvételét a belekből, így éppen a betegségmegelőzésben lenne fontos szerepük.

Séta a szabadban

A táplálkozással bevitt anyagok felszívódását segíti a rendszeres testmozgás is. Tény, a 21. század emberét a modern kor vívmányai elkényeztették, ám a prevenció útján úgy is el lehet indulni, ha a kényelmi szolgáltatások egy részéről lemondunk. Hiszen túl azon, hogy naponta fél órát otthon is lehet tornázni, de leszállhatunk egy megállóval előbb az autóbuszról, ácsorgás helyett felsétálhatunk a mozgólépcsőn, a lift helyett használhatjuk a lépcsőt. Szakértők szerint, ha mindenki naponta 20-30 percet aktív mozgással töltene, 30-40 százalékkal csökkenne a krónikus betegségek gyakorisága.

Nem erőltetett, versenyszerű, teljesítményorientált sportra van szükségünk, csupán olyan mozgásra, amely növeli a pulzusszámot, megdolgoztatja az izmokat, és érezhetően felfrissít. Ebben az egyik legolcsóbb és legkézenfekvőbb megoldás a mindennapi séta, amely hasznos a szívnek, az ízületeknek, serkenti a keringést, csökkenti a vérnyomást, és mindeközben a lélekre is jól hat.

Ugyanakkor néhány éve kanadai tudósok egy vizsgálat alapján rámutattak, hogy a „laza" sétánál komolyabb mozgásra van szükség ahhoz, hogy ténylegesen javuljon a fizikai állapot, mert az egészséges életmódhoz nélkülözhetetlen testmozgásnak része az izzadás és az erőlködés. A bottal való séta, azaz a nordic walking már ennek a feltételnek is eleget tesz, intenzívebben mozgunk, így nő a szervezet oxigénfelvevő képessége és oxigénellátottsága.

Tudatosan vigyázzunk rá!

Az egészségmegőrzést segítő egyéb eszközök palettája is egyre színesebb. Ide tartoznak a vitaminok és a táplálékkiegészítők, a különböző egészséges ásványvizek éppúgy, mint a szűrővizsgálatokat kínáló klinikák vagy a sportcentrumok, amelyek nem csupán a testedzést teszik lehetővé, hanem akár teljes ellazulásra invitálják a vendégeket.

A betegségek megelőzésében az a legnehezebb, hogy magunknak kell megszerveznünk és megcselekednünk az ehhez kapcsolódó tevékenységet. A nagyobb wellnessközpontokban szakemberek segítenek ebben: összeállítják a számunkra megfelelő diétát és mozgásformát, a helyben lévő centrumokban pedig bizonyos szűrővizsgálatok elvégzésére is mód van.

Egészségünk megtartására megéri idejében áldozni, amikor komoly betegségről még nincs szó. Ma már számok bizonyítják, hogy sokkal olcsóbb megelőzni a bajokat, mint meggyógyítani azokat. Persze a prevenció sincs ingyen, sok pénzt lehet elkölteni táplálékkiegészítőkre, vitaminokra, sportbérletekre. Számos esetben azonban a megelőzés nem kerül pénzbe: a cigaretta, a kávé, a szeszes ital drága és egészségtelen. Ha nem költünk ezekre, máris tettünk egy lépést a megelőzés irányába.

Az adatok tanúsága szerint Magyarországon még mindig viszonylag alacsony az aránya azoknak, akik tudatosan költenek megelőzésre, és nem csupán akkor igyekeznek egészségesen élni, ha már megvan a baj. Ez persze anyagi kérdés is lehet, de Béres József, a Béres Gyógyszergyár Zrt. elnöke szerint ezt nem lehet csak a pénzhiánnyal magyarázni. Téliszalámit valószínűleg nem mindenki vehet, a savanyú káposztát azonban az is megengedheti magának, akinek alacsonyabb a jövedelme - hívja föl a figyelmet a tudatosságra. A szociális háttér relevanciáját figyelembe véve is elsősorban a fejekben kell rendet tenni, mondja. „Az én meglátásom az, hogy ha az ár áll mindenek felett, rossz döntések születnek. Minőségi megközelítésre van szükség akkor is, ha valakinek kevesebb van a pénztárcájában. A kérdést sokkal inkább úgy kellene feltenni, hogy »hogyan tudok egészségesen élni a magam szintjén«. Ugyanazt az összeget egészségesen és egészségtelenül is el lehet költeni. Ez a tudatosság."

Méregteleníteni kell!

A tudósok már évtizedek óta tanulmányozzák a levegőben, a vízben, az élelmiszerekben és a talajban fellelhető szennyező anyagokat. Az Egyesült Államok ipara például évente közel 3 milliárd tonnát állít elő 9000 különféle vegyszerből. Ezekből több millió tonna jut a levegőbe és az ivóvízbe, onnan pedig a szervezetünkbe. „A tudósok már elkezdték vizsgálni az emberi szervezet szennyezettségi szintjét is, és az eredmények meglehetősen nyugtalanítóak" - írja dr. Heather Johnstone, a Global College of Natural Medicine főiskola igazgatója a „Belül tiszta Ön?" című cikkében. A vizsgálat során az 543 ipari anyagra, szennyeződésre és más kemikáliára végeztek teszteket különböző országban élő felnőtteken, és ezekből 372 és 448 volt kimutatható a vérben, illetve a vizeletben. Az Environmental Working Group Human Toxome projektje megállapította azt is, hogy a leggyakrabban magas koncentrációban előfordult vegyi anyagok befolyásolhatják az egyének termékenységet, az endokrinrendszert, hozzájárulnak a rák kialakulásához, és felelősek lehetnek a rendellenesen születő magzatokért. A káros hatások ellen leginkább méregtelenítőkúrákkal védekezhetünk.

Prevenció és pH

Szinte minden betegség kiindulópontja a szervezet elsavasodása - állítja Robert O. Young „A pH csoda" című könyvében. A Lugosítás.org portál cikke szerint a szervezetünkre óriási terhet rónak a finomított ételek és a szénsavas italok. A hús és más állati fehérje is savképző, ahogyan a mindennapi stressz, a lakásunkban és munkahelyünkön a testünket bombázó sugárzások sem javítják a szervezet pH-értékét. Egészségünk érdekében nap mint nap nyers zöldségeket kellene fogyasztani. Ezek természetes módon lúgosítják a testünket, de kaphatók lúgosító italok, illetve más készítmények is.

Illusztráció: Bartos Gyula, Fényes Gábor