A szakértő szerint a felújításról fog szólni az építőipar 2023-as éve

Még talán soha nem volt ennyire sürgető és zsebbe vágó egy-egy családi ház szigetelése

Magyarországon 10-ből csupán 2 családi ház hőszigetelése megfelelő. 80%-uk, vagyis 1,8 millió lakóépület nem, vagy nem megfelelően hőszigetelt, így azok energiaigénye indokolatlanul magas, de energetikai felújítással jelentősen csökkenthető lenne. A korszerűtlen épületek többlet energiafogyasztása nagymértékben hozzájárul a klímaváltozáshoz.

Duplájára nőhet az energiahatékonysági felújítási költsége annak a mintegy 590 ezer még nem szigetelt panelháznak, amelyek nem lépnek időben. 2020. december 31-e után ugyanis már csak a „majdnem nulla energiaigény” feltételeinek teljesítésével végezhetnek energetikai célú felújítást. Magyarországon körülbelül 798 ezer ipari technológiával készült (panel) épület van. Ennek alig harmadát, 250-300 ezret újítottak fel eddig, és ezeknek is csak 50 százaléka kapott teljes homlokzati szigetelést.

Ugye, gyerekkorunkból még rémlik az Ég a város, ég a ház is kánon! Segítség, hogy e tekintetben 2019. március 15-től változott a tetőtér-beépítésére vonatkozó szabályozás. Az egyik közülük, hogy már a beépítési százalékba nem kell beleszámítani a tűzvédelmi előírások teljesítését szolgáló építményeket és a felvonót, valamint ezek a kötelező zöldterületből is elvehetnek. De mindez csak a már meglévő tetőterekre érvényes, az új építés esetén nem!

Egy új ház építése mindig nehéz feladat; megtalálni a legmegfelelőbb telket, kivitelezőt, építőanyagot választani, a legköltséghatékonyabb víz-, gáz-, elektronikai rendszereket kialakítani. Építkezés előtt tanácsos jó alaposan megtervezni az építkezéssel kapcsolatos lépéseket. A fontos döntések meghozatalához, és a beruházások tervezéséhez a téli időszak a legmegfelelőbb. Az ismert építőanyag-kereskedés szakemberi az alábbi praktikus tippekkel szeretnék segíteni a saját ház építésére vállalkozókat.

Számos családiház-tulajdonos életében eljön az az idő, amikor különböző okok miatt komolyabban el kell gondolkodnia az épület bővítésén. Kézenfekvő olyan helyiségeket lakótérré vagy kiszolgáló egységgé alakítani, amelyek már amúgy is a ház részét képezik, csak funkciójuk más. A legjobb példa erre a tetőtér beépítése, de a pince, az autóbeálló adta lehetőségeket sem szabad figyelmen kívül hagyni. Ezek a helyek a család új konditermének, medencéjének, sőt akár szaunájának is otthont adhatnak. Az átalakítások költsége később bőven megtérülhet, ráadásul mindehhez az állam is hozzájárul!

A kényelem, a praktikusság és a költséghatékonyság mellett mindenekelőtt a biztonságosságnak kell az elsődleges szempontnak lennie egy építkezéskor. Egy épülettűz emberéletkbe kerülhet, nem beszélve az óriási károkról. A tragikus londoni tűzeset az elmúlt évek legszembetűnőbb példa arra, mennyire fontos a tűzbiztonság. 

Több száz millió négyzetméternyi tető szorulhat felújításra, holott csak a szigetelésével fűtésszámlánk akár 10%-át is megspórolhatjuk. Ez országos szinten akár 10 milliárd forintot is jelenthet havonta a fűtési időszakban. A Knauf Insulation és a Tető Építők Egyesülete az energiahatékonysági világnapon arra hívta fel a figyelmet, hogy Magyarországon a lakosság a legnagyobb bizony energiapazarló.

A víz nem csak áradásként tud jelentős károkat okozni, hanem úgy is, hogy apránként, szinte észrevétlenül szivárog be otthonunkba. Noha ez nem kerül be a hírekbe, egy nagyobb esőzés, de akár a rosszul kezelt pára révén kialakuló penészedés is komoly problémákat okozhat.

Kevesebb mint egy év áll az energetikai felújítást tervező lakóközösségek rendelkezésére, hogy korszerűsítési terveiket még az enyhébb műszaki elvárásrendszer keretében valósíthassák meg. 2018. január 1-jével lépnek ugyanis hatályba azok a jogszabályi szigorítások, amelyek a lakóépületek energetikai felújításával kapcsolatban határozzák meg a szigetelések, nyílászárók és egyéb épületelemek minimumkövetelményeit. Ennek ismeretében várhatóan számos lakóközösség igyekszik kihasználni a szigorításig hátralévő szűk tizenkét hónapot, így 2017 a szigetelés éve lehet Magyarországon – hangsúlyozzák a Házfórum társasházszakmai fórum és a Kimmel Insulation Kft. szakértői.

Használjunk víztakarékos csaptelepet és energiatakarékos izzót, felejtsük el a stand-by üzemmódot, a lakás hőmérsékletét tartsuk egyenletesen 21-22 fokon, legyen mindenhol függöny és redőny. Csak néhány a számos egyszerű hétköznapi gyakorlati praktikából, amivel csökkenteni tudjuk a rezsiköltséget és az energiafogyasztásunkat. A szakember szerint viszont néhány változtatással évente százezreket spórolhatunk meg, ha energiatakarékos megoldásokat választunk házépítéskor, vagy felújításkor.

A világ első vízházát Kecskeméten mutatták be a szakmai érdeklődőknek, az újszerű ház Gutai Mátyás építészmérnök találmányán alapul. Az Európai Unió támogatásával már korábban elkészült az épület, de most először tartottak olyan bemutatót, amelyen a külföldön élő feltaláló személyesen részt vett.

A napjainkban egyre gyakrabban zöldellő tető egyáltalán nem új találmány. Már az ókorban is gyakran használták az előkelőségek palotáit építők. A 21. században azonban nem a gazdagság és a fényűzés szimbóluma, sokkal inkább a városokból kivesző zöldterületek pótlásának egyik helytakarékos és ökológiailag is hasznos eszköze.

Hála az energiatakarékosságról szóló kampányoknak, az már minden építkező vagy a lakását felújító család számára egyértelmű, hogy hőszigetelni szükséges. Az adatok pedig azt mutatják, hogy a kiváló hőátbocsátási mutatók, a jó szakító- és nyomószilárdság, az egyszerű szerelhetőség, a könnyű önsúly és - nem utolsó sorban - a kedvező ár okán egyre többen választják az EPS lapokkal történő hőszigetelést. Ugyanakkor a penészfoltok és a gombásodás szörnyű képeit vizionálva a laikusokban felmerülhet a kérdés, hogy ha a homlokzatot az alapvetően műanyagból készült expandált polisztirol táblákkal fedik, vajon tud-e majd „lélegezni a fal".