A lakosság a legnagyobb energiafogyasztó
Magyarországon egy átlagos családi ház fajlagos energiafelhasználása kétszer annyi, mint például egy osztrák családi házé. Az ország teljes energiafogyasztásának 40 százalékát a lakossági energiafogyasztás teszi ki, ennek pedig az energiapazarló családi házak a legfőbb okai.
Egy felmérés szerint tovább ront a helyzeten, hogy a magyar háztartások majd majd 75%-a még mindig fosszilis energiahordozók felhasználásával fűt. 800 ezerre tehető azoknak a lakóházaknak a száma, amelyek fával, szénnel, alacsony fűtőértékű lignittel, vagy éppen hulladékok – köztük műanyag hulladék – elégetésével fűtik ingatlanjukat.
Gyorsabban melegszik a Föld, mint ahogy eddig gondoltuk
A fosszilis tüzelőanyagok égetése nagymértékben hozzájárul a klímaváltozáshoz. A téli hónapokban úgynevezett hideg párnában úszik az ország. A 20. század közepe óta jelentősen nőtt az üvegházhatású gázok koncentrációja, amely napjainkra 1,5 Celsius fokos felmelegedést okozott. Ennek következménye a csapadék csökkenése, a párolgás növekedése, illetve extrém időjárási jelenségek kialakulása, mint például az aszályok és a hőhullámok. A tartós szárazság miatt a korábban is előforduló erdőtüzek soha nem látott mértékű pusztítást okoznak bolygónkon. Példa erre a 2019-es amazonasi esőerdőket, illetve az Ausztráliát sújtó hatalmas tűzvész.
Saját magunk ellenségei vagyunk
A fosszilis tüzelőanyagok túlzott használatának nem kívánt következménye a szállópor is, amely ilyenkor télen már nemcsak a Sajó-völgyben, de a nagyvárosok agglomerációjában élőket is terheli. A szállópor miatt sok esetben csak évek múlva jelentkezik súlyos betegség, például asztma, tüdőrák vagy szívinfarktus. Mikroszkopikus méretük miatt a szállópor-részecskék ingerlik a szem kötőhártyáját, a nyálkahártyát és a légutakon keresztül pedig könnyen bejutnak tüdőnkbe, amelynek következtében, az Európai Környezetvédelmi Ügynökség adatai szerint Magyarországon évente több mint 14 000 ember hal meg a levegőszennyezésre visszavezethető okból.
Az energiapazarlás a lelkünket is megbetegíti
A klímaváltozás azonban nem csak testi, hanem mentális egészségünket is fenyegeti. A természeti katasztrófák szorongást, depressziót és poszttraumás stressz szindrómát okozhatnak. A klímaszorongás rádöbbenthet bennünket arra is, hogy ki kell alakítanunk egy olyan tudatos életmódot, amely lehetővé teszi a környezeti fenntarthatóság megteremtését. Ennek első lépése lehet, otthonunk energiafelhasználásának optimalizálása, lakóépületeink szigetelése.
− Végeztessük el lakásunk energiahatékonysági felülvizsgálatát. Nézessük meg, hol tudnánk javítani a kibocsátásunkon és csökkenteni az energiafelhasználásunkat – mondta Aszódy Tamás a Knauf Insulation ügyvezetője. − Az épületek energetikai optimalizálása az egyik fontos pillére a szállópor mennyiség csökkentésének. Egy családi ház teljes körű szigetelésével akár 50%-kal is csökkenthetjük otthonunk energiafelhasználását, és fűtési költségét, ezáltal káros-anyag kibocsátását – tette hozzá a szakember.
A klímaváltozás tény. 2019 volt az eddigi legmelegebb év, és sajnos ez a tendencia tovább romolhat. A globális felmelegedés ütemének megállítása közös érdek, az energiahatékonyság pedig globális kérdés, ezért fontos, hogy épített környezetünk fenntartható módon működjön, csökkentve ezzel energiacélú kiadásainkat.
Folyamatos önfejlesztés a “titok” nyitja – állítják a mostani gimisek. A problémamegoldó képességet, az idegen nyelvek ismeretét és a folyamatos önfejlesztést tartja a jövő zálogának. A Logiscool programozóiskola kutatásából az is kiderül, hogy a fiatalok 40%-a tudja, hogy milyen munkát szeretne vállalni felnőttként, és arról is van elképzelésük, hogy hol. Sokuk külföldön.
