Látszólag úgy néz ki, hogyha nem bővítjük az épületet, az esetek többségében mindehhez sem építési engedély, sem egyszerű bejelentési eljárás sem kell. Ennek megítélésében igen óvatosan kell eljárni, ugyanis ha az építési tevékenység műszaki tartalma alapján bármely hatóság részéről eljárást igényel (pl. lift, jelző oltó-berendezés tervezés), vagy eltérést kell kérnünk a vonatkozó előírásoktól (építési, tűzvédelmi, műemlékvédelmi, stb.), akkor persze mindez nem állja meg a helyét. Meglévő épület esetében igen ritka, hogy minden jelenlegi előírás betartható. Ha engedélyekre nem is, de kiviteli tervre engedélyt nem igénylő esetekben is szükség van, ha az úgynevezett Kiviteli kódexben meghatározott feltételek fennállnak.
Az OTSZ ugyan az egylakásos lakó és alacsonyabb kockázati osztály besorolású épületek esetében alacsony tűzvédelmi osztály besorolású szigetelés használatát is megengedi, de ettől függetlenül érdemes olyan szigetelőanyagot választani, amely egy tűzesetnél több védelmet ad. Az alacsony tűzvédelmi osztály besorolású hőszigetelő anyagokkal az a probléma, hogy éghető anyagok, melyek tűz esetén komoly problémákat okozhatnak, beépíthetőségüket a tűzvédelmi előírások erősen korlátozzák. Ezért magasabb kockázati osztályba sorolt épületeknél nem is használhatók. Mindig ellenőrizzük, hogy a szigetelőanyag teljesítménynyilatkozata milyen tűzvédelmi osztályt tartalmaz, az megfelel-e arra célra amire használni kívánjuk.
Jövőre a tűzvédelmi előírások megváltoznak! 2020. január 22-től már a módosított OTSZ szerint kell majd tervezni az épületeket!
(Forrás: rockwoll)
Én ma mindent eladok! Ezzel a mondattal pakolta ki a pultra a pincéből felhordott törött gipszgólyát, csorba kerti törpét, néma kakukkos órát Latabár Kálmán az ötvenes évek egykori vígjátékában, az Állami Áruházban. Ez a mondat jutott eszembe, amikor elolvastam a legfrissebb ingatlanpiaci statisztikai adatokat. A vállalkozók azonban már nagyon óvatosak…
