Fáradtan ébredünk meg, napközben el-elbóbiskolunk, partnerünk panaszkodik, hogy hangosan horkolunk, esetleg az a különleges képességünk, hogy bárhol és bármikor képesek vagyunk elaludni? Ezekre sokszor csak kisebb kellemetlenségként gondolunk, netalán már észre sem vesszük őket, mert fokozatosan a mindennapjaink részévé váltak. Pedig a fent sorolt tünetek mögött nagyon gyakran különböző alvászavarok állnak, amelyek felderítésével és kezelésével jelentősen javulhat az alvásunk, és ezzel az életünk minősége is!
A pácienseink legnagyobb része úgy érkezik hozzánk először, hogy a háziorvos, kardiológus beutalja őt alváslaborba, leggyakrabban alvási apnoé gyanúja miatt, mert valamilyen szívbetegsége, nagyobb túlsúlya van
– mondja Dr. Terray-Horváth Attila, neurológus, szomnológus, a SomnoCenter Alvászavar Központ szakértője. „Az így hozzánk érkezők nagyon sokszor nem is sejtik, hogy alvási apnoé szindrómájuk van. Ennek oka egyrészt, hogy a betegség kialakulása lassú folyamat: a páciens fiatal korában horkolni kezd, majd az évek során túlsúlyt szed magára. Másrészt a beteg alvás közben nem látja, nem hallja saját magát, így csak a mellette fekvő tudja észlelni, ha légzéskimaradás történik. A partner viszont gyakran külön szobába kényszerül éjszakára a hangos horkolás miatt, így nem veszi észre ő sem, ha az kórossá válik.”
De mi is pontosan az alvási apnoé szindróma?
A rendellenesség velejárója, hogy alvás közben a torok ismétlődően összezáródik, így az alvó ember 10 másodpercet meghaladó ideig nem jut levegőhöz. S bár ilyenkor megfigyelhetők légzőmozgások, mégsem kap levegőt az illető, ezért a vér oxigénszintje kóros mértékben lecsökken. Amikor az agy érzékeli az oxigénhiányt, felébreszti az alvót, de csak olyan mértékben ébred meg, hogy levegőt vegyen – így nem is tudatosul benne, hogy egy éjszaka során akár 100-szor is megismétlődik vele a dolog. Ez akadályozza a mély alvás kialakulását. Mérsékelt fokú alvási apnoéról beszélünk, ha óránként legalább 15, és súlyos fokú betegségről, ha óránként legalább 30 légzéskimaradás történik.
Nagyon fontos, hogy ha a partner azt veszi észre, hogy bármilyen testhelyzetben alszik is a párja, a horkolás nagyon hangos, és légzéskimaradásokat is észlel, akkor alváslaborba kell menni! Itt tudják ugyanis megállapítani a betegség meglétét, súlyosságának fokát, és mérsékelt és súlyos fokú alvási apnoé esetén itt tudják személyre szabottan beállítani a kezeléshez a CPAP készüléket.
Örökre a CPAP készülékkel kell aludnom, ha alvási apnoém van?
„Szerencsére azt mondhatjuk, hogy a beteg tud olyan életmódbeli változtatásokat alkalmazni, amelyek esetleg lehetővé tehetik a készülék elhagyását” – válaszolja Dr. Terray-Horváth Attila. „Az alvási apnoé betegek jelentős része rendelkezik súlytöbblettel, ha ezt sikerül csökkenteni, akkor újra kell vizsgálni az alvását, és lehetséges, hogy már nem lesz szüksége a CPAP használatára.”
Amikor nem bírunk este elaludni
Erős nappali fáradtság, kimerültség, enerváltság, gyenge koncentrálóképesség, rossz hangulat, ingerlékenység – ismerős tünetek mindazoknak, akik éjjel nem tudnak elaludni. Az alvászavarban szenvedők következő nagy csoportját ők alkotják.
„Gyakran keresik fel az alvászavar központot olyanok is, akik inszomniában, azaz álmatlanságban szenvednek, amihez pszichés tünetek társulnak, és ezekre szeretnének megoldást találni. Szintén gyakori jelenség az alvásparalízis, amely során az alvó az alvás REM szakaszában részlegesen megébred, és azt tapasztalja, hogy nem tud megmozdulni. Nem ébred fel azonban teljesen, félig még álmodik, és ekkor megélhet egy átmeneti bénult állapotot, ez pedig nagyon ijesztő tud lenni. A jelenség lehet ártatlan, de lehet akár narkolepszia tünete is. Szintén alvászavar tünete, ha valaki állandóan alszik, azaz hiperszomniás, ekkor tartósan minimum 11 órát alszik egy nap, amiben az éjszakai és a nappali alvása is benne van” – magyarázza Dr. Terray-Horváth Attila. „Fiataloknál gyakran megjelenik az ún. delayed sleep phase syndrome, amellyel sokszor DSPS rövidítésként találkozunk. Ez az elcsúszott alvás szindróma, amikor valaki egyre később fekszik le és egyre később kel fel. Idősek esetén ennek fordítottja tapasztalható.”
Ha a fentiek közül akármelyik tünetet magunkon vagy máson tapasztaljunk, nagyon fontos, hogy alvásszakértőhöz forduljunk, aki az alvásvizsgálat során fel tudja állítani a diagnózist és elő tudja írni a megfelelő kezelést.
Hogyan zajlik az alvásvizsgálat?
Az alvásközpontban a szakorvossal történő beszélgetést követően bentalvásos vizsgálat történik, ami azt jelenti, hogy a beteg egy éjszakát az alvásközpontban tölt. Itt egy alvástechnikus által felügyelt komplex vizsgálat történik, amely során érzékelő műszerekkel a beteg különböző élettani funkcióit figyelik, például a légzést, a szívműködést, az alvás alatti mozgásokat, a horkolást, valamint az alvás eltérő fázisait. A nappali és éjszakai alvásunk szakaszait, idejét, az alvásunkat befolyásoló hangulatunkat rögzíti a digitális alvást figyelő alvásnapló, amely a cirkadián alvászavarok és az inszomnia vizsgálatát segíti a diagnózis felállításában. Utóbbi egy otthoni és több napig tartó vizsgálat.
Az alvásszakértő nemcsak az alvászavar meglétét tudja megállapítani, de annak kezeléséhez is segítő kezet nyújt. Éppen ezért fontos, hogy tünetek észlelése esetén minél hamarabb forduljunk szakemberhez, hogy a diagnózis felállítását követően megkezdődhessen a megfelelő terápia, amely eredményeként újra nyugodtan tudunk aludni.
Ezt is olvasd el:
