Hajós András és társai a vécén pózolnak – de jó okuk van rá

Az IBD egy angol betűszó (inflammatory bowel disease), ami magyarul gyulladásos bélbetegséget jelent, de két konkrét, gyógyíthatatlan betegséget takar. A colitis ulcerosa és a Crohn-betegség érintetteinek döntő többsége is a fiatal, aktív, munkaképes népességből kerül ki, de az IBD egyre gyakrabban, az esetek mintegy 15 százalékában jelenik meg már gyermekkorban. Az IBD-re jellemző a súlyos hasmenés, ami kiváltképp a colitis ulcerosa esetében véres székletet jelent, ugyanis a betegség velejárója a vastagbél fekélyes gyulladása. A következmények: vérszegénység, vashiány, gyengeség, étvágytalanság, súlyosa bb esetekben láz, fogyás.

A Crohn-betegség viszont nem csak a vastagbelet, hanem a gyomor-bélhuzam egészét képes megbetegíteni, így gyakran keltheti vakbél-gyulladás gyanúját, ha az első tünetek súlyosak. Okozhat a belek között összenövéseket, az összegabalyodott belek falai pedig egymásba szakadhatnak, akár bélelzáródást képezve. A Crohn-betegség tünetei a hasmenés (mely jóval ritkábban véres, mint az előző betegség esetében), hasi fájdalom, láz, gyengeség, étvágytalanság, fogyás.

Az IBD-re jellemző, hogy panaszos és panaszmentes időszakok váltják egymást. Panaszos periódus idején a betegek életvitele teljesen megváltozik, a toalett-függőség – az átlagoshoz képest akár húszsorosára is nőhet naponta a vécéhasználat gyakorisága ilyenkor – és egyéb jellemzők okán nehezebben jutnak el munkahelyükre, vagy az iskolába, valamint szociális életük is megsínyli ezt az időszakot. Egy, az Egyesült Királyságban készült felmérés szerint az IBD-s betegek 15 százaléka 5-10 év után egyáltalán nem volt képes dolgozni sem, a hasonló hatások következménye az is, hogy az érintettek köré ben kétszer akkora valószínűséggel alakul ki depresszió is. Mindemellett az IBD okozhat problémákat az emésztőszerveken kívül is: gyakori a nagyízületek, a medenceízület fájdalma, a bőralatti szövetek fájdalmas csomói vagy a kifekélyesedő sebek, a fájdalmas szemgyulladás.

Bár a teljes gyógyulás még nem lehetséges, a betegek elérhetik a tünetmentes állapotot a gasztroentrológus szakemberek illetve az IBD centrumok segítségével. A gondozás testreszabott, konstans terápiát jelent, amihez elengedhetetlen kialakítani egy jó kapcsolatot a beteg és az orvos között, emellett a betegeknek szükségük van a közvetlen környezetük, valamint a társadalom megértésére és támogatására is. A panaszok intim természete miatt ugyanis gyakori az érintetteknél a szégyenérzet, ezért legtöbbször titkolják betegségüket, környezetükben inkább rejtőzködnek, mint segítséget kérnek.

A Magyarországi Crohn-Colitises Betegek Egyesülete azért kérte fel egy különleges fotósorozatra Ábel Anitát, Hajós Andrást, Simon Kornélt és Szente Vajkot, hogy felhívják a figyelmet az IBD-re, és megismertessék a társadalommal a betegséget, ezáltal az emberek megfelelő toleranciával tudjanak közelíteni a betegekhez. A fotósorozaton a hírességek mellett a betegség érintettjei és felnőtt illetve gyerek gasztroenterológus orvosok is szerepelnek.

„Azért éreztem fontosnak, hogy a kampány mellé álljak, mert szeretném, ha többé nem tabuként és főleg nem szégyenkezve beszélnénk erről a betegségről. Ismert emberként kötelességemnek érzem, hogy felhívjam a figyelmet arra, hogy ez a probléma sokkal többeket érint, mint azt gondolnánk és talán az, hogy erről beszélünk, falakat dönt le az emberek gondolkodásmódjában” – mondta el Ábel Anita.

Dr. Miheller Pál a Semmelweis Egyetem, II. sz. Belgyógyászati Klinikájának főorvosa, a Magyar Gasztroenterológiai Társaság Colon szekciójának elnöke a kezdeményezés kapcsán az alábbiakat nyilatkozta: „Úgy gondolom, hogy minden embernek – adottságaitól függetlenül – jogos igénye, hogy boldognak és hasznosnak érezze magát családja és szerettei körében, a munkahelyén vagy az iskolában, a barátai vagy a sporttársai körében. Néhány betegség komolyan megnehezíti, hogy ez az igény megvalósuljon. Azért vállaltam a kampányban való részvételt, mert fontosnak tartom felhívni a figyelmet arra a tényre, hogy a gyulla dásos bélbetegség is egy olyan állapot, mely ezt a célt megnehezíti – de nem feltétlen teszi elérhetetlenné. Kis családi, munkahelyi vagy éppen társadalmi segítséggel a gyulladásos bélbetegségben szenvedők is egyenrangú tagjai lehetnek a közösségüknek”