Mi a jóga? Diószegi Ádám jógaoktató válaszol

Descartes állítása szerint: Cogito ergo sum… azaz gondolkodom, tehát vagyok. Eddig már eljutottunk a filozófia és az analitikus gondolkodás segítségével. Itt az ideje, hogy a jóga segítségével azt is megtudjuk, hogy kik vagyunk, amikor nem gondolkodunk. Mi is a valódi énünk az elménken, személyiségünkön, kondicionáltságunkon, belénk nevelt viselkedésmintákon és programokon túl! A csöndes elme egy pillanata is elég hozzá. Ez a végső célja minden gyakorlatnak, amit jógának nevezhetünk.

A jóga eredeti, ősi célja
Az ősi jóga eredeti célja a fizikai test egészségén túl, valódi természetünk felismerése volt. A jóga szó jelentése egyesíteni, egyesülni, összekapcsolni. Tanításának lényege az, hogy az elkülönültség érzete (a többi embertől, a bolygótól, Istentől) illúzió és a Figyelem saját forrása felé irányításával ez az illúzió eltávolítható, és felismerhető, hogy az egyéni lélek és az abszolútum azonosak, a Tudatosság nem személyes, hanem egy egyetemes minőség.
Ez persze kezdetben nagyon ködösnek és misztikusnak tűnhet, pedig a jóga egyáltalán nem ilyen. A jóga semmiben nem mond ellent a mai tudományos ismereteinknek. Ha rendelkezünk akár csak a gimnáziumi tudással az idegrendszerünk működéséről, akkor nyilvánvaló kell legyen számunkra, hogy amit kintnek látunk, az csak a tudatunkban létrejövő, relatív kép a világról. Mélység, távolság, fények és hangok, ez mind csak illúzió, amit a tudomány szerint is az agyunk állít össze hologram szerűen. A jóga és a védánta tanítása ugyanez: a tapasztalati világ végső soron illúzió és a Tudat valódi természetének felismerése kapu a teljességbe. Tulajdonképpen a mai tudomány eljutott már ide is: minden a létezésben egy rendszert alkot és valamilyen nagyobb rendszer része. Rezgések alkotják atomjainkat, atomjaink építik fel sejtjeinket, sejtjeinkből áll a fizikai testünk. Folytathatnánk a sort a bolygókkal, naprendszerekkel, galaxisokkal, világegyetemekkel.