Ne feledd átállítani az órákat!
Nem tesz jót nekünk a nyári időszámítás
Bár az eredeti tervek szerint ez lett volna az utolsó mizéria a téli-nyári időszámítás körül, de a pandémia ebbe is beleszólt. Pedig ez nem csupán egy óra pluszt vagy mínuszt jelent, de nagyon komolyan hat a mentális és a fizikai egészségünkre is.
Ma éjjel 2-kor ugrott az óra 3-ra, így ismét elveszítettünk 60 percet.
1980 óta minden évben így járunk, vagyis annak, aki már akkor is élt, majdnem két teljes nap radírozódott ki az életéből.
Kevesen tudják, de egyszer már volt ebben részünk. Még az első világháború idején vezették be energiatakarékossági célból, de 1957-ben eltörölték Magyarországon a nyári és téli időszámítást.
Az Európai Parlament 2019-ben döntött úgy, hogy újfent megszűnteti az óraállítást. Ennek mentén, azok az országok, akik a nyárit választják, most ugrottak volna utoljára előre; míg a téli metódusra ősszel került volna sor. Ám az egész folyamat minimum egy évet csúszik. Szakértők szerint ezt az időt arra kellene fordítani, hogy az Európai Unió minél egységesebb álláspontot alakítson ki a kérdésben. Jelenleg mi a közép-európai időzónában vagyunk, mint a nyugati országok többsége, ám a világon összesen 40! időzóna létezik.
Vannak, akik örülnek annak, hogy mától tovább van világos, míg mások azon bosszankodnak, hogy később kel fel a nap. De az óraátállításnak ennél komolyabb folyományai is vannak, egészségi állapottól, fizikumtól és érzékenységtől függően, akár hónapokra is felboríthatja a bioritmusunkat: fáradékonyságot, alvászavarokat, koncentrációs problémákat okozva. Ilyenkor több a közlekedési balesetek száma, sőt, a szívbetegeknél megnő az infarktusveszély is.
Lényegében úgy hat ránk, mint utazásaink során a jet lag, olyannyira, hogy így is nevezi a szakirodalom az óraátállítás körüli problémékat: szociális jet lag.
A nyári időszámítás mellett szól, hogy közel 20 százaléknyi villamosenergiát lehet megspórolni vele, ugyanakkor télen nagyon sokáig lenne sötét reggelente, ami az iskolai és a munkahelyi teljesítményre egyaránt károsan hatna; míg nyáron már-már zavaróan hosszan lenne világos.
De ennél fontosabbak az élettani hatások.
Dr. Pintér Ferenc meteogyógyász így vélekedik: „Sötétben a cirkadián folyamatoknak a szervezetünk egy rosszabb szakaszában kellene elkezdeniük az aktivitást. Tehát fontos a fény reggel, hogy beinduljunk és egészséges módon tudjunk szembenézni a napi problémákkal.”
Hozzászólás zárolva.