A dohányzás a tüdőrák okozta halálozások 90-95 százalékáért, az összes rákhalálozás 30-35 százalékáért, az idült gyulladásos légúti betegségek 80-85 százalékáért, míg a koszorúér-betegségek 25-30%-ért felelős.
A szívinfarktus kockázata a dohányosok körében sokkal nagyobb, mint a nemdohányzók esetében, ugyanis azoknál, akik nap mint nap rágyújtanak, a szívet tápláló koszorúereken úgynevezett plakkok képződnek, amelyek előbb szűkítik, majd később elzárják az ereket, ez pedig szívinfarktushoz vezethet. A plakkok egy része hirtelen, minden figyelmeztető tünet nélkül vérrög okozta koszorúér-elzáródást, infarktust vagy hirtelen szívhalált okozhat – hangsúlyozta Prof. Dr. Kiss Róbert Gábor,a Magyar Kardiológusok Társaságának elnöke.
A dohányosok nagy többsége 18 éves kora előtt már kipróbált valamilyen dohányterméket. Már a 13 évesek között 50 százalékos az arány, 10 kezdő középiskolásból pedig már 7 cigarettázott. A 12–14 éves lányok 7, míg a fiúk 12 százaléka dohányzik, a 18–30 éves nőknek pedig a 42 százaléka. Minden ötödik gyermek egy doboz cigarettát szív el passzív dohányosként egyetlen hétvége alatt!
Hazánk a dohányzást tekintve a világranglista dobogós helyére került. A személyenkénti cigarettafogyasztás duplája a világátlagnak, vagyis fejenként több mint háromezer szál.
A szív-és érrendszeri betegségek egyik fő rizikófaktora a dohányzás, amelynek során a szervezetbe került anyagok károsítják az ereket, és hozzájárulnak azok elmeszesedéséhez, valamint növelik a vérrögképződés (trombózis) veszélyét.
Tíz évvel tovább élhetnének a 40-50 éves dohányosok, ha nem hódolnának káros szenvedélyüknek. Abbahagyni csak kevesen tudják, pedig a felmérések szerint 10-ből 4-en szeretnének leszokni. Mindenképpen érdemes letenni a cigarettát – fűzte hozzá a professzor, hiszen ha valaki a dohányzást abbahagyja, a kedvező hatások szinte már azonnal jelentkeznek, és ez a folyamat a későbbiekben is folytatódik. A tapasztalatok szerint az, aki 35 éves kora előtt leszokik a dohányzásról, annál a szív- és érrendszeri megbetegedés kialakulásának az esélye olyan, mintha soha nem dohányzott volna! 20 perc múlva a vérnyomása és pulzusa visszatér a normális szintre, ugyanakkor egy nap elteltével a hirtelen szívhalál kockázata jelentősen csökken, míg 3 hónap után a tüdő teljesítménye 30 százalékkal javul, 9 hónapot követően a krónikus köhögés megszűnik, 1 év múlva pedig negyedével csökken a heveny szívizomelhalás kialakulási lehetősége, és 10 év múlva a tüdőrák kockázata fele akkora, mint dohányzó embertársaink esetén.
Mindenkinek, dohányzóknak és nem dohányzóknak egyaránt közösen kell fellépniük, és mindent meg kell tenniük, hogy megálljt parancsoljanak az egész társadalmat sújtó szenvedélybetegségnek. Ha nem teszünk ellene, akkor a korunk pestisének tartott szenvedélybetegség tovább fogja szedni áldozatait.
Hazánkban az elmúlt években végrehajtott dohányzás ellenes intézkedések minden bizonnyal meg fogják hozni egészséges gyümölcseiket. Az eladott dohánytermékek mennyisége visszaszorult, a fiataloknak nehezebb hozzáférni a cigihez. Európai tapasztalatok szerint az ilyen – a passzív dohányzást is mérséklő – intézkedések már egy-két év alatt a szívinfarktusok előfordulásának csökkenésében mérhetőek, amint azt egy friss dán felmérés már bizonyítja. Dániában még a szaporodó cukorbaj infarktust okozó terjedését is át tudta törni a teljes közterületi dohányzási tilalomból származó infarktus előfordulás csökkenés.
A dohányzásellenes küzdelemre szükség van, Magyarországon ugyanis minden harmadik ember dohányzik, és ezt az arányt évek óta sem tudják visszaszorítani.
