Egy idegenvezető feljegyzései
Burma elvarázsolt világa-második rész
Folytatódik Földváry Eszter idegenvezető kalandos útja Burmában. Egy amerikai utazási iroda munkatársaként jómódú, amerikai turistákat kísér a világban, eddig huszonötször utazta körbe a Földet. Eszter szabadidejében a fotóit rendezgeti és feljegyzéseket készít emlékeiből, amelyek közül néhányat a következő hetekben vendégszerzőként az Életforma olvasóival is megoszt.
Egy újabb pagoda
Első állomásunk a Phaung Daw Oo pagoda volt, ahol 800 éves kis Buddha szobrokat őriznek, de már annyi aranyat tettek rájuk a hívők, hogy szinte teljesen elvesztették formájukat.
Csak férfiak mehetnek fel az oltárhoz és helyezhetik rájuk az aranyfüst lapocskákat. Minden évben megrendezik azt a fesztivált, ahol a királyi bárkán viszik a tó körül a szobrokat. A pagoda mellett egy nagy piac volt, ahol mindent lehetett kapni. Burmai fűszereket, zöldségeket, szárított halakat, de helyi népviseletet, ékszereket és régiségeket is.
Mingalaba! – mondták nekünk az árusok, ami az itteni köszönés és annyit jelent: sok szerencsét. Ez a jó kívánság segített nekünk mindig megtalálni a legjobb vásárfiát.
Még több pagoda
Ismét csónakba szálltunk és indultunk egy egészen különleges helyre a tó legdélibb csücskébe, ahol ősi pagodák erdeje várt minket. Útközben persze újabb falvakat fedeztünk fel és ismerkedhettünk a helyi mindennapokkal. A tóról kihajózva egy keskeny kis csatornán folytattuk utunkat, ami szép lassan emelkedett, így zsilipeken kellett felugratnunk a csónakunkat. Érdekes volt a manőver, kormányosunk ügyesen vitt minket felfelé a csatornán. Indein faluba érkezésünk után egy fedett folyosón indultunk a pagodák felé. De ez nem volt akármilyen folyosó. Volt benne egy igazi bazár és antik piac kínálta portékáit. Azonnal éreztem, hogy itt elvesztem csoportom nagy részét, egy találkozási helyet beszéltünk meg ebédidőben. Igazam is lett, mert többen elkezdtek alkudozni a kihagyhatatlan szuvenírekre, ahogy sétáltunk egyre feljebb. Jó páran azért eljöttek velünk megnézni a több száz kis csúcsos téglából épült omladozó, dülöngélő girbe-gurba pagodákat. Az épületek nagyobb csoportját már rendbe hozták, nem tudtam eldönteni, hogy az omladozók szebbek-e vagy a fehér falú, megújult, arany kupolásak… Én a helyenként hiányzó vakolatú, kicsit megroggyantakat fényképeztem. Ilyen nagy tömegben sehol sem láttam még kis sztupákat.
Hozzászólás zárolva.