Siker és pénz a magyar filmiparban
Rendkívüli mértékben felpörgött a magyarországi filmgyártás, ahhoz azonban, hogy a lendület hosszan kitartson, a filmes szakember kínálatnak is lépést kellene tartania az egyre növekvő igényekkel. Ezen segíthetnek a célirányos, a filmes hiányszakmákra fókuszáló képzési programok.
Csak a gyártási kapacitásokban és a filmes szakemberekben mutatkozó korlátok szabhatnak határt a hazai filmkészítésnek, amelynek kilencven százaléka megy úgynevezett „exportra”. Az éves szinten 200 milliárd forintos forgalmú szektorból ekkora szeletet hasítanak ki maguknak a nemzetközi bérgyártásban készülő alkotások és az ezekhez kapcsolódó kiegészítő filmes szolgáltatások.
Határ a csillagos ég
A globális filmszektort gyökeresen átalakító streaming-láz korábban sosem tapasztalt keresletet támaszt Magyarországon a gyártásra. „Az igényeknek gyakorlatilag nincs felső plafonja, a hazai stúdiók és műtermek teljes kihasználtsággal működnek, kapacitásaik jó időre le vannak kötve” – jegyzi meg az Oscar-díjas Saul fia című filmet producerként jegyző Rajna Gábor.
Ebben talán annak van a legnagyobb szerepe, hogy az európai filmes szcénában Magyarország a legjobb időben vette fel a kesztyűt régiós riválisaival: Kelet-Közép-Európában minden más országot megelőzve vezetett be rendkívül kedvező adózási feltételeket a filmgyártásban. Ez Rajna Gábor szerint azt eredményezte, hogy a közvetett állami támogatás mértéke megközelítheti a magyarországi gyártási költség egyharmadát.
Épülnek a stúdiók
Abban azonban, hogy Magyarország filmipari centrummá válhatott saját szűkebben és tágabban értelmezett térségében, a jól képzett, minőségi munkára képes szakemberállománynak is elévülhetetlenek az érdemei. „Régebben a külföldi produkciók saját stábbal jöttek, manapság azonban tőlünk toborozzák azokat a filmeseket, akik a kétkezi munka dandárját végzik el a forgatáson és az utómunkában egyaránt” – mondja Salamon András rendező, a Lumière Filmiskola vezetője.
Mivel a bérgyártás – főként a sorozatdömping következtében – felső korlát nélkül képes felszívni a meglévő kapacitásokat és szakembereket, ezekből máris érzékelhető szűkösségek alakultak ki.
Az infrastruktúra bővítésére két kezdeményezésről lehetett hallani a közelmúltban. Mogyoródon magánbefektetők építik fel negyvenmilliárd forintból az Astra Filmland-et, ezzel Európa egyik legnagyobb filmgyártó kapacitása jöhet létre, amely London kihívója lehet. Az Astra Filmland olyan csúcstechnológiájú filmpark, ahol a nemzetközi stábok koncentráltan, egy helyszínen férhetnek hozzá a filmgyártáshoz szükséges legfontosabb kiegészítő szolgáltatásokhoz: például építészműhelyek, eszközkölcsönzők, jelmezraktár, mélyvíz-medencés és utómunka-stúdió. Fóton a Nemzeti Filmintézet bővít új stúdiókkal.
Hozzászólás zárolva.