Szablya a kézben!
Akár könyvben olvastad, akár filmen láttad Gárdonyi híres történetét, az Egri csillagokat, biztosan emlékszel a szablyával harcoló, hős magyar vitézek alakjára. Ez a vívófegyver manapság újra fénykorát éli. Köszönhetően a 2012-ben alakult Magyar Szablyavívó Iskolának. Tagjai rendszeresen tartanak bemutatókat, szerepelnek történelmi játékokon, de rendhagyó tanórákon is népszerűsítik ezt az ősi technikát. A szablyavívás már a Hungarikumok sorába tartozik, mesterei pedig most azon dolgoznak, hogy az UNESCO szellemi örökség értékei közé is bekerüljön. Az iskola vezetőjével, Balogh Imrével beszélgettem. INTERJÚ
A szablya egy ívelt pengéjű szúró-vágó fegyver, az egyik oldalán végig éllel rendelkezik, a másik oldalon viszont csak az utolsó egyharmad van kiélezve, ezt úgy hívják, hogy fok-él. A csuklót keresztvasalat, az ujjakat kosár védte. Őseink egy teljesen speciális harcmodort alakítottak ki vele – sorolja a fegyver jellemzőit Balogh Imre, a Magyar Szablyavívó Iskola vezetője.
Mit tudunk a szablya történetéről?
A szablya már a népvándorlás korában elterjedt fegyver volt a magyarság körében. Ívelt formája miatt a penge éle kisebb felületen érte a célt, de könnyebben behatolt az ellenfél testébe. Előnye volt, hogy a lovas a ló leggyorsabb mozgása közben is képes volt a szablyát különböző irányokba forgatni, vágtában suhintás szerűen tudott vele az ellenfélre sújtani.
A középkori Magyarországon, az egész testet védő páncélzat elterjedésével a szúró mozdulatra alkalmasabb kardok jutottak nagyobb szerephez, hiszen meg kellett találni a rést a páncél elemei között. Aztán az Oszmán Birodalom előretörésével, a török uralom alatt a szablya ismét fontos szerephez jutott. Számtalan művészeti alkotás – hősi ének, vers, festmény tanúskodik arról, hogy bajvívó hőseink milyen nagy mesterei voltak a szablyának. A krónikákban több helyütt lehet olvasni Thury György végvári vitézről, aki lovagi tornák hőse volt. Távoli udvarokból érkeztek a kihívók, vesztükre. Thury több száz párviadalból és csatából került ki győztesen, egyik fegyverét a Nemzeti Múzeum őrzi – meséli Balogh Imre.
Hogyan alakult ki a szablyavívás mai technikája?
A törökkori írásos emlékek nem voltak elegendők ahhoz, hogy sportként élesszük fel a bajvívást. Ezért mi a XIX. századi párbaj időszak fennmaradt dokumentumaiból indultunk ki. Addigra már ez a műfaj a harcmezőről beszorult a vívóiskolák falai közé. A klasszikus szablyavívás szabályai szerint oktatunk. Ennek a sportágnak legendás alakja volt Borsody László. Ő a 19-20. század fordulójának magyar királyi vívómestere volt. Pályafutása alatt 18 olimpiai és világbajnokot, 15 Európa-bajnokot, és 103 magyar bajnokot segített a győzelemhez. Az egész világ vívósportja áhítattal ejti ki a nevét, itthon mégis szinte elfelejtették. Az iskolánkban azon is dolgozunk, hogy munkássága ne merüljön feledésbe.
Hozzászólás zárolva.