Az immunrendszer a szervezet védekező mechanizmusa a fertőzések elleni védekezésben részt vevő sejtek, szövetek és szervek együttese. A védekező képesség egy része velünk született, más része szerzett.
Teljesen megóvni nem tudjuk a kisgyermekeket a betegségektől, már csak azért sem, mert az immunrendszer egyes részei pontosan attól fejlődnek, hogy a szervezet találkozik bizonyos betegségekkel. Tehát nem az a kérdés, mit tehet, hogy megóvja babáját a betegségektől, inkább az, mit tehet, hogy egészségesebb legyen és könnyebben, gyorsabban vészelje át a fertőzéseket:
1. Szoptatás vagy tápszer?
Amíg a baba csak anyatejet kap, nincs szüksége vitaminokra. Az anyatej vízben oldódó vitaminokat (C, B1, B2, B6, B12, folsavat, Niacint és Pantoténsavat tartalmaz), ezek mértéke átlagos táplálkozás mellett állandó marad, tehát nem kell feltétlenül több vitamint fogyasztania a szoptató anyukának, azért, hogy a babának elég jusson. Az anyatej vastartalma alacsony, viszont az így bevitt vas a baba szervezetében javarészt hasznosul, ráadásul az anyatej magas C-vitamin tartalma segít a vitaminok jobb felszívódásában.
A tápszerek dobozán fel van tüntetve azok vitamintartalma, amelyet pontosan a csecsemők igényeihez igazítanak, tehát nem szükséges a tápszer mellé vitaminpótlást adni. Az újszülöttkori vasraktárak általában 6 hónapos korra merülnek ki, azonban a tápszerekben található vasat a baba szervezete csupán 4%-ban hasznosítja, így előfordulhat, hogy már fél éves kor előtt vashiányos lesz a baba.
2. Séta minden nap, mozgás a szabad levegőn
A rendszeres séta, mozgás szabad levegőn több szempontból is hasznos. Egyrészt azért, mert a kicsiknek a csontok fejlődéséhez D-vitaminra van szükségük, ami a napsütés nyomán képződik a szervezetben. Másrészt azért, mert az oxigéndús levegő jót tesz a sejteknek, a hőmérséklet-változások edzik a szervezetet, és nem utolsósorban azért, mert a szabad mozgás, szaladgálás segít levezetni a kisgyermekek végtelen energiáit.
3. Változatos táplálkozás
A már hozzátáplált csecsemőknél figyelnünk kell arra, hogy minél változatosabban táplálkozzanak. A zöldségekben és gyümölcsökben rengeteg vitamin megtalálható. A hüvelyesek kiváló fehérjeforrások, a céklában, almában rengeteg a vas, de még a kalciumszükséglet is fedezhető olyan zöldségekkel, mint a saláta, a hüvelyesek vagy a spenót. Különösen totyogó korban válik nehézzé a zöldségben dús táplálkozás, mert a kicsik szívesebben fogyasztják a szénhidrátokat, édességeket, azonban érdemes kísérletezni a különféle zöldségekkel, nem csak főzelékként, hanem felfújtként, levesként, szószként, turmixként, gyümölcscentrifugázva zöldséges innivalóként is lehet őket adni a gyerekeknek.
4. Testközelség: az érintés csodálatos hatása
Az ölelés nem csak kellemes érzés, hanem a nyirokrendszerre is hatással van. Nem véletlen, hogy a beteg kisgyermeket ösztönösen a karunkba vennénk. Rendszeres babamasszázzsal, összebújással, ringatással, dédelgetéssel sokat tehetünk azért, hogy gyermekünk ellenállóbb legyen a betegségekkel szemben és azért is, hogy lelkileg kiegyensúlyozottabb legyen, ami szintén segít a betegségek kivédésében és a mielőbbi gyógyulásban is.
5. Napirend, harmónia a kicsi életében
Az egészséges immunrendszer alapfeltétele a harmónia a mindennapokban. Egy kisgyerek számára különösen fontos, hogy kiegyensúlyozott, az igényeit figyelembe vevő napirendje legyen, ami számára is biztonságot nyújt. Mivel a kicsinek nincsen még kifejlett időérzéke, ezért a napirendnek nem az órához, hanem a mindennapok történésének sorrendjéhez kell igazodniuk. (Forrás: kismamablog)
