Kialakulásának okai, rizikófaktorok

Azoknak a hölgyeknek, akiknél 40 éves kor alatt emlőrákot diagnosztizálnak, általában öröklött hajlamuk van a betegségre. Ez egész pontosan a BRCA1 és a BRCA2 gének átörökíthető mutációját jelenti.

Az esetek többségében azonban nem a gének a felelősek a betegségért, vagyis a tapasztalatok azt igazolják, hogy a legtöbb mellrákos megbetegedés megelőzhető. Azzal kapcsolatban viszont csak nagy vonalakban értenek egyet a szakemberek, hogy mely tényezők is a legfontosabb rizikófaktorok.

Rizikótényező egyesek szerint például az öt évnél hosszabb ideig szedett fogamzásgátló gyógyszer - bár nem mindegy, mekkora hormontartalmú gyógyszerről van szó- , a túlsúly a klimax utáni években, a rendszeres alkoholfogyasztás vagy az, ha egy nő soha nem szült, vagy első gyermeke kihordásakor elmúlt már harminc éves.

A menstruáció jellegéből is következtethetünk a veszélyeztetettség mértékére. Magasabb rizikóval kell számolniuk azoknak, akiknél az első menstruáció 12 éves koruknál fiatalabb korban jött meg, és azoknak, ötvenéves korukban vagy még később is jelentkezett havi vérzés.

Tünetek

Az mellrák a korai szakaszban tökéletesen tünetmentes, csak mammográfiás vizsgálattal mutatható ki. Erre a röntgenes szűrővizsgálatra évente szükség volna a 40 feletti nőknél, a módszer igen megbízható, és öltözéssel együtt is mindössze 20 perces procedúra.

A szűrővizsgálatok mellett rendszeres tapintásos önvizsgálatra is szükség van. Milyen jelekre kell ekkor figyelnünk? A daganatos mell alakja, mérete megváltozhat, és benne - általában fájdalommentes - csomó tapintható. Váladékozás, ekcémás kipirodosodás, duzzadás és az emlőn gyógyulni nem akaró seb jelentkezhet, aminek nem tudja az okát. Ha a daganat összekapaszkodott a bőrrel, esetenként még az emlőbimbót is befelé fordíthatja.

A késői stádium tünetei az áttéteknek köszönhetők, ezért változatos képet mutatnak. Ha az emlőrák csontra terjed át, csontfájdalom, törés lehet a tünet, ha a tüdőben képződik áttét, az légzési és keringési elégtelenséget vált ki

A jóindulatú csomók típusai

A mellben talált csomók 80 %-a jóindulatú, vagyis nem ad áttéteket más szervekbe és nem növekszik korlátlanul. Ennek ellenére sokszor sebészeti úton távolítják el ezeket a csomókat, nehogy esetleg később elfajuljanak.

A fibroadenoma az emlő jóindulatú, kötőszövetes daganata. Egyszeres, mozdítható, kerek és rugalmas csomó, fájdalommal nem jár együtt. Sebészi úton távolítják el az orvosok, ami után teljes lehet a gyógyulás.

A papilloma laphám eredetű daganat, mely sajnos rosszindulatúvá is fajulhat. Jellegzetes kísérőjelensége a vérző mellbimbó.

A masztopátia az ovuláció - két menzesz közötti középidőben történő peteérés - rendszeres elmaradása miatt kialakuló cisztacsoport, melyet a kötőszövet felhalmozódása kísér. A masztopátia gumiszerű tapintású, rugalmas, elmozdítható, többszörös és fájdalmas csomók formájában jelentkezik. Az emlőrákok majdnem 3/4-e előzetesen fennálló masztopátia nyomán alakul ki

A rosszindulatú daganat

Emlőrák általában a mirigyekből vagy a tejelvezető csatornákból indul ki, és az érrendszerbe törve képezhet áttétet a másik mellbe, a hónaljba, a mellkasba, a nyaki nyirokcsomókba, a tüdőbe, a májba vagy a csontokba.

Kezelés

Általában kombinált módszert alkalmaznak: a beteg műtéten esik át, de kap besugárzást, citosztatikus és hormonkezelést is.

Műtét

Van, hogy csak a daganatot magát távolítják el, máskor viszont a műtét az egész emlő vagy kiterjesztett esetben a mellizmok egy részének és a külső mellizom környéki nyirokcsomók eltávolításával jár.

Sugárkezelés

A kemoterápiát általában műtét után kezdik el, bár a nagyobb tumorral kezelt nőknél már azt megelőzően is szükség lehet rá. Minden emlőmegtartó műtét szükségessé teszi. Megakadályozza a helyi és a műtéti hegben áttét képződését és segít a távoli áttétek megelőzésében is. Kellemetlen mellékhatása a gyulladt, kemény bőr és a mell méretének csökkenése.

A gyógyszeres kezelés a mellrák valamennyi stádiumban fontos támasz.

Citosztatikus kezelés:

A kemoterápia mellett alkalmazzák. A citosztatikumok hatékonyan pusztítják a daganatsejteket, de sajnos a szervezete egyéb, gyorsan osztódó sejtjeit is, így a hajhagymákat és a gyomor-bélrendszer sejtjeit. Ez a magyarázata a mellékhatásként tapasztalható a hajhullásnak és hányingernek. A fehérvérsejtek és a vörösvértestek, valamint a vérlemezkék száma is csökken a kezelés alatt átmenetileg. Ezek nyomán agyvérzés, orrvérzés jelentkezhet, a szervezet fertőzésekkel szembeni ellenállóképessége fokozottan csökken.

Hormonterápia:

A hormonterápia ez esetben anti-ösztrogén terápiát jelent. Az emlőrákok egy részének ugyanis van a hormonok hatásának fogadására alkalmas receptora, míg másik részük nem. Így nem minden esetben, de alkalmasint hatékony lehet a hormonkezelés önmagában vagy kemoterápiával kombinálva.

Kiegészítő kezelés, megelőzés étrenddel

Gyógynövények

    Fagyöngy

    Macskakarom

    Noni

    Lapacho tea, shiitake gomba

    Kasvirág

    Eleutheroginszeng

    Méhpempő

    Homoktövis, acerola

    Zöld tea (csökkenti a rizikót)

Étrend-kiegészítők

    Folsav (csökkenti a kockázatot azoknál a nőknél, akik alkoholt fogyasztanak)

    Q10 koenzim

    Melatonin

    A-, C-, E-, D-vitamin(csökkenti a rizikót)

    Cink, szelén, germanium

    Lép- és csecsemomirigy-kivonat

    Enzimek (bromelain, papain)