A foglalkozási asztma
A foglakozási betegségek fő kiváltó okai a munka során használatos, a munkahelyi környezetben megtalálható vegyi, biológiai vagy fizikai tényezők. Az általuk okozott egészségügyi problémák előfordulása nem pontosan rögzített, valójában jóval gyakoribbak, mint ahogyan azt a felmérések mutatják. - mondta el dr. Dózsa Izabella, a Budai Allergiaközpont tüdőgyógyásza. Elsősorban a veszélyeztetett populációban végzett felmérések szerint a különböző országokban 2-15%-ra becsülik a foglalkozási asztma előfordulását az összes asztmás beteg között.
Az asztma a légutak idült gyulladásos betegsége, melynek klasszikus panaszai és tünetei a rohamokban jelentkező sípoló légzés, mellkasi nyomásérzés, nehézlégzés és köhögés. A foglalkozási asztmát kiváltó anyagok széles skálája ismert és egyre bővül, több száz igazolt természetes és szintetikus anyag okozhatja, egyéni érzékenységtől függően. Legismertebbek az állatokkal foglakozók állati szőr (30%), a pékek liszt (9%), a vegyiparban és gyógyszeriparban dolgozók különböző vegyszerek, a lakkokkal dolgozók izocianát, a galvanizálók, tímárok egyes nehézfémsók által okozott asztmája. Nagy számban fordul elő még az egészségügyben dolgozók, nyomtatással, faüzemben, szépségszalonban és anyaggyártással foglalkozók körében.

A tünetek a munkahelyen és otthon is jelentkezhetnek
Allergiás asztma esetén - ha az asztmás panaszokat valamilyen, a munkahelyi környezetben található allergén okozza - az érzékenység kialakulása néhány héttől sok évig is terjedhet. A kifejlődött betegség azután egyértelmű tüneteket produkál: az allergén belégzését követő néhány percen belül köhögés, nehézlégzés jelentkezik. Így a beteg maga észleli az összefüggést légzési panaszai és a munkahelye között.
A betegség felismerését nehezíti, ha a tünetek az expozíciót követően több óra késéssel, esetleg munkaidő után, otthon jelentkeznek. Ilyenkor a munkahellyel való ok-okozati összefüggés nem mindig vetődik fel. Az összefüggés felismerését segítheti, ha az asztmás panaszok a munkahelytől távol, hétvégén, esetleg szabadság idején javulnak vagy megszűnnek, majd reexpozíció esetén kiújulnak: pl. a hétvégi tünetmentes időszak után hétfőn ismét jelentkezik nehézlégzés a munkahelyén megjelenő betegen.
Az asztmát erősen irritáló gázok egyszeri vagy ismételt, nagy koncentrációban történő belélegzése is kiválthatja. Ilyen esetben a tünetek hirtelen jelentkeznek, rendszerint 24 órán belül a kiváltó tényezővel történő találkozás után. Az ilyen irritánsok által kiváltott asztmás tünetek egyéntől függően spontán megszűnnek, vagy néha tartósan fennállnak.

Valóban a munkahelyi környezet okozza?
A foglalkozási asztma diagnózisát nehezíti, hogy a légúti betegségek tünetei gyakran nagyon hasonlóak. Ha a tüneteket valóban asztmás betegség okozza, akkor is nehéz elkülöníteni, hogy a betegség foglalkozási ártalom következtében alakult-e ki, vagy a már korábban meglévő, de esetleg fel nem ismert asztma tüneteinek súlyosbodása következett be. Az asztmás tünetek hideg levegő vagy fizikai terhelés hatására is rosszabbodhatnak. Így előfordulhat, hogy a korábban fel nem ismert asztma tünetei az új munkahelyen, a megváltozott környezeti hatások következtében jelentkeznek először.

Rendszeres szűrés és korai diagnózis
Amennyiben bebizonyosodik, hogy a tüneteket valóban a munkahelyi környezetben található allergén okozza, a mielőbbi munkahelyváltás rendszerint elkerülhetetlenné válik. A munkavállalók elsődleges célja természetesen a munkahely megtartása. Sokaknak azonban szembe kell nézniük azzal a ténnyel, hogy jelenlegi munkahelyük súlyos és maradandó egészségkárosodást okozhat. Enyhébb esetekben esetleg a megfelelő szellőzés, vagy szájmaszk használata megoldást jelenthet a munka folytatására.

A munkáltatók részéről a munkavédelmi szabályok betartása mellett javasolt a veszélyeztetett dolgozók rendszeres tüdőgyógyászati szűrővizsgálata is, mely évente elvégzendő mellkas röntgen és légzésfunkciós vizsgálatot foglal magába.

forrás: www.allergiakozpont.hu