A legújabb, frissen közölt ESENER-felmérés kimutatta, hogy a munkával kapcsolatos stressz már szinte a teljes európai lakosságot érinti. A megkérdezettek 80%-a szerint a következő 5 évben tovább fog növekedni a munkával kapcsolatos stressz, míg a menedzserek 79%-a szerint a munkahelyi stressz már problémát jelent a vállalatnál és ugyanannyira jelentős probléma, mint a munkahelyi balesetek. A WHO szerint a munkahelyi stressz és a túlterheltség okozta depresszió válik 2030-ra a legfőbb betegségokká, így ez a 21. század egyik legnagyobb egészségügyi kihívása, mely hatással van a vállalatok hatékonyságára is. Ha táppénzre kénytelen menni egy munkavállaló, az egyik félnek sem jó, hiszen költséget jelent a vállalatnak, a munkavállaló pedig kevesebb összeggel számolhat a hónapban. Egyre több vállalat ismerte fel annak szükségességét és költséghatékonyságát, hogy pénzt szánjon alkalmazottainak egészségére. Hiszen felmérések szerint a munkahelyi egészségfejlesztő programokkal közel 27%-kal csökken a betegszabadságok száma, 26%-kal az egészségügyi ellátás összege, 32%-kal a munkavállalók kártérítési és a fogyatékos gondozási költségek, a költség-haszon arány pedig közel 6%-kal. Más amerikai tanulmányok szerint minden, munkahelyi egészségfejlesztésbe fektetett dollár, 3.48 dollár orvosi költségmegtakarítást jelent, valamint 5.82 dollár megtakarítást az alkalmazottak távolmaradásának csökkenésével. Az ilyen programok növelik a munkahelyen az eredményességet, javítják a munkavállalók közérzetét és hatékonyságát, általuk csökken a depresszióra és szorongásra való hajlam a munkavállalók körében, kisebb a kiégés kockázata.

„Szerencsére Magyarországon is egyre több vállalat ismeri fel a vállalati egészségfejlesztés fontosságát és szerepét, azonban még mindig messze le vagyunk maradva Nyugat—Európától és az Egyesült Államoktól, annak ellenére, hogy 2008 óta a foglalkozás-egészségügyi törvény előírja a munkáltatónak a pszicho-szociális kockázatok figyelembevételét. Tapasztalatunk szerint nagyon gyorsan érezhető a hatásuk az ilyen típusú programoknak, habár tény, hogy ez a vállalatok részére egy hosszútávú befektetés.” – mondta el Dr. Bikfalvi Réka, a Lélekkel az Egészségért Alapítvány vezetője, majd folytatta: „Az általunk kifejlesztett programokkal igyekszünk a munkavállalók motivációját és saját felelősségvállalásukat, az egyéni hatékonyságukat növelni, a csapatmunkára való készséget erősíteni, összességében lelki egyensúlyukat megteremteni, hogy minél sikeresebben, hatékonyabban tudjanak reagálni az őket érő, testi-lelki jól-létüket befolyásoló munkahelyi hatásokra.
Ami persze a vállalatoknak is jó, hiszen azzal, hogy javul az alkalmazottak egészségi állapota és közérzete, javul a vállalat külső megítélése is, és nő a termelékenység.”

A munkahelyi egészségfejlesztési programok nem merülnek ki a dolgozók étrendjének javításán, az alkalmazottak stresszének felismerését célzó vezetői tréningek és megfelelő lépések alkalmazásán vagy a pszichikai és fizikai egészségük javításán. A komplex munkahelyi egészségfejlesztő programok egyszerre vehetnek célba több területet vagy tényezőt, amelyek hatást gyakorolnak a munkavállalók testi-lelki jóllétére. Az ilyen programoknak többek között, részét képezheti a feszültségoldás, életmód-változtatás támogatása, együttműködés növelése, munkahelyi készségek tudatosítása és fejlesztése, munka-magánélet egyensúlyának támogatása, illetve a pszichoszomatikus panaszok lelki hátterének vizsgálata.