Van, akinek természeteses, zsigerből jön és van, akinek számos problémát okoz, amikor a csecsemőjét szopatni kell. A legritkább eset az, hogy valakinek konkrétan kevés a tejmirigye és ezért egyáltalán nincs teje vagy csak nagyon kevés tejet termel.

Sokkal gyakoribb az, hogy valamilyen probléma lép fel a kezdetekkor, amit szakértő segítség híján nem sikerül megoldani:

• 

  Kép: Pixabay

  koraszülöttség

• izomtónus-problémák
• sárgaság
• rövid nyelvfék.

A leggyakoribb problémát azonban az okozza, hogy az anyát nem készítik fel rá, hogy a szoptatás az első időkben bizony fájdalmas, kellemetlen lehet. Senki nem szól róla, hogy ez nem feltétlenül fog elsőre menni, hanem gyakorolni kell a babának is (bár a szopómozgást ismeri, de bizony neki is össze kell szokni az anyukával) és az anyukának is.Nagy a szerepe tehát annak, hogy reális képet kapjanak az anyukák arról, milyen a szoptatás, és arról, hol kérhetnek segítséget. Azonban az, hogy végül milyen folytatása lesz a dolgoknak bizony már nagyban függ a pszichés faktoroktól:

1. Megfelelési kényszer

Ha a szoptatást úgy éled meg, mint egy teljesítményt, egy bizonyítékot arra, milyen jó anya vagy, akkor a nehézségek nagy csalódást okozhatnak a számodra és állandó önmarcangoláshoz vezetnek: “Most jól evett a babám – jó anya vagyok. Most nem evett eleget – nem vagyok jó anya.”

A szoptatás sikere nagyban függ attól, mennyire tudod kizárni ezeket a gondolatokat, a kimondott és ki nem mondott elvárásokat és csak a babára és magadra figyelve megkeresni a megoldásokat.

2. Önbizalom

Akinek kevés az önbizalma, nem bízik benne, hogy a szoptatás egyszerű lesz és ő is képes rá, ha pedig bármi gond adódik, akkor képes lesz megoldani azt, az általában mások véleményét kéri, rengeteget olvas, tájékozódik – és folyton bizonytalan. Ha mások véleménye, tanácsai, tippjei alapján akarsz eligazodni, azzal még jobban összekavarhatod a dolgokat. A szoptatáshoz csak rád és a babára van szükség, meg tudjátok csinálni, csupán egy kis összehangolódásra, gyakorlásra van szükség és menni fog!

3. Stressz

A stressz nem feltétlenül rossz dolog, lehet jó is. Önmagában az aktív életmód nem lehet gátja a szoptatásnak, kivéve persze, ha vállalhatatlan, a baba korának nem megfelelő tempót próbálsz erőltetni. Ha rendszeresség és napirend van a napjaitokban, amiben megvan a helye az “elmenős” programoknak, a pihenésnek és a szoptatásnak is, akkor mindenki jól fogja érezni magát.

Maga a szoptatással, az anyatej mennyiségével, a baba hízásával kapcsolatos aggódás is okozhat stresszt: “Most miért sír? Biztosan még éhes. De hát most evett… Lehet, hogy éhezik?” Az állandó szorongás, aggódás bizony csökkenti a tejtermelést, az ellazulás, az egymásra figyelés, a testközelség (és a gyakori szoptatás) növeli.

4. Ciki-faktor

Talán sokak számára furcsa erről beszélni, de a szoptatás intim együttlét és bizony manapság sok nő számára furcsa és ciki ez a fajta kapcsolat. Sokan olyan “izé”-dolognak élik meg, hogy a babát a testükből táplálják, gátlásokat, ellenállást éreznek ezzel a kapcsolattal szemben, amit talán még maguk előtt sem mernek kimondani.

Mit lehet tenni?

• Gondolatok

  Örökbefogadó anyukák is képesek tejet termelni, ha rendszeresen fejnek és közben a babára gondolnak, és a szoptató anyukák nagyobb mennyiséget fejnek úgy, ha közben a babával együtt töltött. Sok anya tudja azt is, hogy gyakran elég csak a babára gondolnia és megindul a tej. Tehát a tejelválasztás befolyásolható a gondolatok révén, ehhez csak annyira van szükség, hogy idézd fel azt a pillanatot, amikor a babával együtt vagy kettesben, a karjaidban tartod és ő szopizik – minden mást pedig zárj ki!

• Öleld meg, ahányszor csak tudod!

  A baba dédelgetése, ringatása, hordozása, a testközelség és a babamasszázs nem csak a pici lelki egészségének tesz jót, a betegségektől is megvédi. Minthogy a kicsi még nem érti a szavainkat, így érintéssel tudjuk kifejezni a felé irányuló szeretetet. Még az sem túlzás,hogy életet is mentünk vele.

  Testközelség

  A legjobb módja annak, hogy a baba és az anyuka is rátaláljon az ösztöneire: a testközelség. Ölelgetés, dédelgetés, összebújás minél többször és lehetőleg félig mezítelen felsőtesttel. Az első napokban különösen nagy szükség van arra, hogy az anya érezze a baba közelségét és az újszülött is az anyáét, hiszen ilyenkor ismerik meg egymást. De a következő hetekben is bőven kell arra lehetőséget adni, hogy sokat legyünk együtt, összebújva akkor is, amikor nem szoptatunk.

• Kizárás, egymásra figyelés

  Különösen az első időkben fontos, hogy ne legyen más ott, amikor szoptatsz, ne menjen a tévé, ne szóljon a rádió stb. Találd meg azt a testhelyzetet és szobát, ahol a leginkább csak egymásra tudtok figyelni. Ez megalapozza azt, hogy később más helyzetekben is rutinosan tudd szoptatni a babát.

Noha a szoptatás, a tejelválasztás testi folyamat is, a lelki tényezőknek legalább akkora szerepe van az anyatej-termelésben és a szoptatás sikerében, mint a testieknek. Az állandóan teljesítménykényszerben levő, szorongó, magában nem bízó anyuka hamarabb feladja a szoptatást, mint aki bízik a saját ösztöneiben és ítélőképességében, mer különféle megoldásokat kipróbálni és az ösztöneire hallgatni.(Forrás: kismamablog)