Shanna Swan professzor (New York) évek óta tanulmányozza a termékenységi trendeket, 2017-ben pedig arra az eredményre jutott, hogy a nyugati férfiak körében az elmúlt 40 évben több mint a felére csökkent az átlagos spermiumszám. Tapasztalatairól Visszaszámlálás címmel írt könyvet a professzor.
Shanna Swan több, mint 20 éven keresztül vizsgálta, hogy a környezetünkben előforduló, a hormon-háztartásunkat is veszélyeztető vegyi anyagok milyen káros hatással vannak reproduktív képességeinkre.
Az emberek nem szeretnek erről beszélni, bár a problémát felismerik. Ugyanakkor azt állítják, hogy elsősorban a személyes döntésük eredménye a késedelmes gyermekvállalás, amiben megváltozott életmód játssza a főszerepet. Tagadják, hogy a jelenség bármiféle összefüggésben állna a környezeti terheléssel.
A professzor azt állítja, hogy a környezetünkben felszaporodott veszélyes vegyi anyagok hatással vannak nemzőképességre, bár hangsúlyozza, hogy ez csak egy a nagyon sok ok közül, melyek a szaporodás területen fejtik ki romboló hatásukat.
Azok a vegyi anyagok lehetnek hatással az emberek nemzőképességére, amelyek valamiképpen képesek utánozni nemi hormonjainkat, így a tesztoszteront és az ösztrogént – ezek ugyanis alapvető szerepet játszanak a szaporodás egész mechanizmusában.
A szervezetünkbe kerülő vegyi anyagok képesek a testünkkel elhitetni még azt is, hogy bizonyos hormonokból elegendőt termel, holott ez egy csalóka tapasztalat, az igazság pont az ellenkezője: hiány lép fel belőlük a szervezetben.
A műanyagok hajlékonyabbá, puhábbá tételére használt ftalátok komoly szerepet játszanak az egész folyamatban.
A legtöbbünk szervezete pedig ki van téve ezeknek a vegyszereknek, hiszen az élelmiszereket, amiket fogyasztunk, általában flatálokkal kezelt műanyagokba csomagolják.
A flatálok bizonyítottan csökkentik a tesztoszteront, és így hatással vannak a férfiak nemzőképességére. Csökkentik a spermiumok számát, ugyanakkor a nők számára is kifejezetten károsak: csökkentik a libidót és növelik a korai pubertás esélyét, a vetélés és a koraszülés kockázatát.
A műanyagok keményítésére használt biszfenol A (BPA), amely a pénztárbizonylatokban és egyes konzervdobozok belső bev onatábantalálható. Az ösztrogént képes utánozni, ez különösen a nők szervezete számára lehet veszélyes, de a férfiak hormonháztartását is megbillenti. A BPA-val kapcsolatba kerülő férfiaknál a sperma minőségének romlását tapasztalták, a libidó csökkenése és az erekciós diszfunkció magasabb arányban fordul elő esetükben. További aggodalomra okot adó vegyi anyagok közé tartoznak az égésgátlók és bizonyos peszticidek, például az atrazin is.
A fent említett vegyi anyagok már az anyaméhben károsítják a magzatot, aminek gyorsan osztódó sejtjei a legérzékenyebbek. Ami ekkor kezdődik a szervezetben, gyermekkorban, serdülőkorban és felnőttkorban folytatódik, egyszersmind kumulálódik is.
Shanna Swan az úgynevezett reprodukciós válságot annyira súlyosnak tartja, hogy szerinte 2045-ig be fog következni a legrosszabb: egy terméketlen világban fogunk élni.
Amennyibe követjük a 2017-es spermium-csökkenés görbéjét, láthatjuk, hogy 2045-re a spermiumok száma a nulla felé közelít. A jelenlegi adatokból való következtetés persze spekulatív, ennek ellenére nem lehet legyinteni rá.
Mindez azt is jelenti, hogy a legtöbb párnak esetleg támogatott reprodukcióra lesz szüksége az évszázad közepére.
Mit kellene tenni, hogy a folyamatokat megfordítsuk, tette fel a kérdést a The Guardian a professzor asszonynak.
Szerinte a vegyiparnak mihamarabb el kellene kezdeni olyan anyagok előállítását, amelyek hormonálisan nem károsítják szervezetünket. Felhasználás előtt mindet szigorúan tesztelni kell, nehogy hasonló kockázatokkal bírjon, mint elődei.
És mi az, amit mi magunknak kell ahhoz megtennünk, hogy csökkentsük a ránk leselkedő ártalmakat, veszélyeket.
A szülőkorban lévő embereknek, különösen azoknak, akik gyermeket terveznek, vagy már várandósak, tisztában kell lenniük a ténnyel, hogy minden feldolgozott élelmiszer, ami a boltokból kerül az otthonukba, tartalmazhat ártalmas a vegyszereket. A lehetőségekhez mérten fogyasszunk inkább feldolgozatlan ételeket - sárgarépát, burgonyát, amit magunk főzünk meg -, mivel ezzel csökkenthetjük a károsanyag-bevitelt..