A jó ötletek mindig egyszerűek: miután egy LG sajtóesemény végén rengeteg szendvics és más hidegkonyhai készítmény megmaradt, a vállalat képviselői lelkesen fogadták a felvetést, hogy az ételeket el tudják vinni hajléktalanokat támogató szervezetekhez, intézményekhez. Akkor az idő rövidsége miatt végül maguk juttatták el a megpakolt tálcákat a Dankó utcai melegedőbe, de világos volt, hogy tervezéssel és szervezettséggel sokkal jobb eredményt lehetne elérni. Ez az együttműködés azóta még szorosabbá vált, az LG a közelmúltban egy energiatakarékos hűtőszekrényt is adományozott a Budapest Bike Maffiá-nak és bejelentette, hogy a saját rendezvényei után megmaradó ételeket minden lehetséges alkalommal eljuttatja a szervezethez.
A kezdeményezés nyílt, azaz várják és bátorítják olyan nagylelkű cégek és ügynökségek csatlakozását, amelyeknek szintén fontos, hogy közösen, felelősen és fenntarthatóan lépjenek fel az élelmiszer-pazarlás ellen a hajléktalanok érdekében. Az összefogás résztvevői szeretnék, ha minél több ügynökség és megbízó csatlakozna a projekthez, hogy együtt segítsenek a rászorulókon. A partnerek annyira komolyan vették a felhívást, hogy elsőként csatlakoztak az olyan nagy cégek, mint a Coca-Cola Magyarország, a Cordia, a Dreher Sörgyárak, az Ericsson Magyarország, a Futureal-csoport, a magyarországi McDonald’s, a Profession.hu, az Unilever Magyarország és a UPS Magyarország.
Pár napja a BBC arról számolt be, hogy fejenként átlagosan 527 kalóriát tartalmaz az az ételmennyiség, amit naponta kidobnak az emberek világszerte – vagyis az élelmiszer tudatos felhasználásával akár öt ember is jóllakhatna ugyanannyi élelemből, amennyi jelenleg négy fő számára elegendő. A BBC által idézett friss becslések a hollandiai Wageningen Egyetem szakértőitől származnak, akik szerint idáig jócskán alul becsültük az élelmiszer-pazarlás mértékét, az Élelmezésügyi és Mezőgazdasági Világszervezet (FAO) például átlagosan napi 214 kalóriára tartotta idáig a maradékok energiatartalmát. Korábban nem vették figyelembe, hogy a gazdag háztartásokban sokkal több élelmiszert dobnak ki, mint a szegényekben. A jelenség minél pontosabb felmérése nagyon fontos, egyáltalán nem mindegy ugyanis, hogy miként osztjuk be a rendelkezésünkre álló élelmet. Az ENSZ adatai szerint a jelenlegi üvegházhatású gázkibocsátást közel tíz százalékkal mérsékelhetnénk, ha az ételpazarlás teljesen megszűnne, rövid távon pedig egyénileg mindenki érzékelhetné, hogy kevesebb pénzt kell táplálkozásra fordítania.
Az ételhulladékok keletkezése pillanatnyilag elsősorban a fejlett világ problémájának számít: a jelenség azokban az országokban válik egyre elterjedtebbé, ahol legalább fejenként napi hét dollár az egy főre jutó átlagjövedelem. Igaz, várhatóan a szegényebb térségekben is egyre több maradékot fognak kidobni, ha nem változnak meg széles körben a fogyasztói szokások.
A kutatók szerint már néhány egyszerű, gyakorlatias életmódbeli változtatással is jelentősen csökkenthető az ételhulladék mennyisége, mint például a kisebb adagokra való áttérés. A vásárlókat érdemes lenne arra ösztönözni, hogy mindenből éppen elegendőt és ne minél többet vásároljanak, az élelmiszerek általános megbecsültségét pedig növelni kellene. És persze nem szabad megfeledkezni a termelés és szállítás során kárba veszett élelmiszerről sem: a fentiek ugyanis csak a fogyasztók pazarlására vonatkoznak, miközben a becslések szerint az emberi fogyasztásra alkalmas élelem egyharmada még azelőtt hulladékká válik, hogy megvásárolhatnánk.
Tudtad, hogy a halálozások felét a szív- és érrendszeri betegségek, a stroke és a 2. típusú diabétesz okozzák? A betegségek kialakulásában a táplálkozásnak óriási a szerepe. Vajon mire van alapvetően szükségünk, és mennyit fogyasszunk belőle?
