A dohányzás következtében kialakuló betegségek által leginkább érintett orvosi társaságok az idei világnap alkalmával szeretnék hangsúlyozni azt, hogy a nemdohányzók védelméről szóló törvény elfogadott módosításaival immáron hazánkban is eredményesebben megvalósulhat az egészség hatékonyabb védelme. A dohányfüstmentes környezet biztosítása a zárt légterű helyiségekben, nemcsak a nemdohányzók, de közvetve a dohányosok egészségét is óvja!
A törvény 2012-es bevezetése, időt enged az érintett intézmények „felkészüléséhez”, és kiváló lehetőséget teremt a leszokást széleskörben népszerűsítő kampányok megvalósításához.

Statisztikai adatok szerint Magyarországon a 15 évesnél idősebb lakosság 36%-a dohányzik rendszeresen, és katasztrofálisan megemelkedett a dohányzás a fiatal nők körében (18-35 évesek: 48%). Mindezek következményeként sajnos világelsők vagyunk a tüdőrák halálozást illetően, renkívül magas a dohányzással összefüggő megbetegedések és halálesetek száma, illetve a magyar lakosság átlagéletkora a legalacsonyabbak között van Európában.
Ezért is rendkívül fontos a leszokást támogató programok, lehetőségek propagálása, hiszen ennek egészség-gazdasági hozadéka az egyéni érdekeken túl össztársadalmi, - kormányzati érdek is.

A dohányzásról való leszokás valamennyi életkorban növeli a várható élettartamot. A leszokást követően rövid időn belül csökken a szívbetegségek, elsősorban a szívizom infarktus kockázata, heteken, hónapokon belül javulnak a légzőszervi tünetek. Meggyőző adatok igazolták más országokban azt, hogy a zárttéri dohányzás tilalma 10-17%-kal csökkentette már egy éven belül az akut szívizom infarktus miatt kórházba került betegek számát. Egy év elteltével felére csökken a kardiovaszkuláris betegségek, így a stroke, a perifériás érbetegségek kockázata. Tíz éven túl a tüdőrák kockázatának 50%-os csökkenése érhető el. A dohányosok számának csökkenése a dohányfüst által okozott légzőszervi és szív-érrendszeri megbetegedések visszaszorulását eredményezi a passzív dohányosok körében is. A passzív dohányzás okozta egészségkárosodás legvédtelenebb érintettjei azok a kiskorú gyermekek, akik közvetlen elszenvedői dohányos szüleik szenvedélybetegségének!
A dohányzás visszaszorítását eredményező, a leszokást segítő programok eredményessége csak megfelelő orvosszakmai és finanszírozási háttérrel valósítható meg. A dohányzás szenvedélybetegség, amelynek lényege fizikai és pszichológiai függőség. A dohányosok többségének, 75%-a szeretne leszokni, azonban önerőből ezt különösen nehéz elérni a megvonási tünetek illetve a nikotin utáni vágy megjelenése miatt. Ezért ez mindösszesen az esetek kevesebb, mint 5%-ában valósul meg. A leszokást támogató programoknak tehát a jó elérhetőség mellett meg kell valósítania a rágyújtási kényszer, a sóvárgás eredményes kezelését is.
A dohányzás sikeres visszaszorítása, a leszokás eredményes megvalósítása a törvénymódosításon kívül számos egyéb intézkedést tesz szükségessé az egészségpolitika, a kormányzat részéről. A leszokás támogatásának megfelelő finanszírozása elengedhetetlenül szükséges ahhoz, hogy megfelelő számú szakrendelés, szakember, és ehhez szükséges készítmény álljon rendelkezésre az érintettek részére.
A dohánytermékek árának emelésével, mely leszokásra ösztönző hatásán túl, az államkassza számára is plusz bevételi forrást jelent, biztosítani lehet a leszokás támogatás többlet forrásigényét is.

A Nemdohányzók Világnapja alkalmából, az orvosi társaságok nevében ezúton is kérünk minden dohányzó állampolgárt, hogy legyenek tekintettel nemdohányzó társaikra - különös tekintettel a várandós édesanyákra, csecsemőkre, kisgyermekekre, idős beteg emberekre - és nem utolsó sorban saját egészségük védelmében a mai napon ne gyújtsanak rá!

Magyar Tüdőgyógyász Társaság
Magyar Kardiológusok Társasága
Magyar Angiológiai és Érsebészeti Társaság
Magyar Hypertonia Társaság
Családorvos Kutatók Országos Szervezete
Magyar Kardiovaszkuláris Rehabilitációs Társaság
Népegészségügyi Képző- és Kutatóhelyek Országos Egyesülete (NYME SEK)
MOTESZ
Szövetség a Dohányzás Visszaszorítására Szervezet