A hagyományos magyar konyha alig használ teljes kiőrlésű gabonát, holott ezek nélkülözhetetlenek az egészséges életvitelhez. A gabonafélékben lévő aminosavak és vitaminok számos betegség esélyét csökkentik, és jelentős szerepet játszanak a napi munkával járó fáradtság leküzdésében, a menedzserbetegségek - stressz, idegfeszültség, figyelemzavar - elkerülésében is. Az irodában is érdemes napközben egy-egy szelet rozs- vagy tönkölybúzakenyeret, esetleg zabkorpás pogácsát megenni, és nem csupán azért, mert ez trendi, hanem mert a hántolatlan magvakból készült étkek finomak, és valóban egészségesek.
Mit eszünk?
Hiába tartoznak a gabonafélék a legősibb táplálékfajták közé, a belőlük készülő ételek nagy része kezd eltűnni a mai ember étlapjáról. Itthon például az iskolai menzákon rendszeresen előfordul a tejbegríz, míg a hozzá hasonló ízvilágú zabkása soha. Pedig az előbbi csupán hizlal, míg az utóbbi, amely szinte kizárólag teljes kiőrlésű gabonaként kerül forgalomba, sok foszfort tartalmaz, a benne lévő antioxidáns védi az ereket, vízoldékony rostjai pedig csökkentik a koleszterint, akár 10-20 százalékkal. Élettani szempontból fontos, hogy rendszeresen kerüljön az asztalra teljes kiőrlésű gabonamag, illetve abból készült étel. A fehér lisztben - az előállításához használt őrlési technika miatt - kevesebb vitamin, ásványi anyag és rost marad. Ezek ugyanis a gabonakorpában és a -csirában vannak: kizárólag a mag külső és belső rétege tartalmaz antioxidánst, aminosavban gazdag fehérjéket, magnéziumot, mangánt, foszfort, szelént, valamint a koncentrálóképességet és az immunrendszert javító B6- és az öregedést gátló E-vitamint. A szervezetbe beépülve a rostok lassítják az emésztést, a szénhidrátok, zsírok és fehérjék felszívódását a véráramba. A barna vagy hántolatlan rizs - miután a gabonaszem korparészét is tartalmazza - ötször több B1-vitamint, négyszer több cinket és háromszor több B2-vitamint tartalmaz, mint a fényezett, úgynevezett fehér rizs, olvasható a Nestlé Életmód Iránytűben. A B1 növeli az energiaszintet, javítja a koncentrálóképességet, és jótékonyan hat a memóriára, a B2 pedig a szem fáradtságának az ellenszere.
Magvas kuriózumok
Az egészségesebb gabonából készült péksütemény, a barna rizs, a zabkása fogyasztása szokás kérdése is. Vannak azonban olyan gabonák - és belőlük készült ételek -, amelyek Magyarországon kevésbé ismertek. Ilyen például az amaránt (disznóparéj), amely az utóbbi években amarántos tészta, amarántkenyér és pattogatott amaránt formájában került az élelmiszerüzletek és a bioboltok polcaira. A szakirodalom szerint az egyik legősibb kultúrnövény magjainak átlagos fehérje-, zsír-, rost- és ásványianyag-tartalma (vas és magnézium) jelentős, az esszenciális aminosavak közül pedig tartalmaz lizint - az izomépítésben és a regenerálódásba játszik szerepet -, amely más gabonákban csak kis mennyiségben lelhető fel. A szénhidráttartalma viszont kisebb a hagyományos gabonafélékénél. Itthon szintén kevésbé ismert a teff, amelyet Etiópia csodagabonájaként is szoktak emlegetni. Haile Gebrselassie, a berlini maratoni futóversenyt idén sorozatban negyedszer megnyerő sportoló például egy interjúban azt nyilatkozta, hogy az etióp hosszútávfutók sikerének az egyik titka ebben a legapróbb szemű (150 teffszem tesz ki egy búzaszemet) kölesfélének a fogyasztásában rejlik. Több benne a kalcium, mint a tejben, magas a vastartalma, gazdag rézben, cinkben, foszforban, magnéziumban, fehérjékben, és szinte teljesen gluténmentes.
Ősi lételem
Rudolf Steiner, az antropozófia (a görög ember és bölcsesség szavakból) szellemi atyja szerint az emberi lény három egymással keveredő részből áll: a testből, a lélekből és a szellemből. A 20. század elején alkotó osztrák filozófus szerint a testi-lelki-szellemi fejlődési folyamatban a Naprendszer egyes bolygószféráinak és a bolygószférák hatására létrejött fémeknek van szerepük. Miután a tudós úgy vélte, hogy valamennyi életfolyamat ritmikusan zajlik, a hét napjai mellé egy-egy bolygót társított. Steiner a gabonákkal is hasonlóan járt el: tanai szerint a hétfő (Hold) a rizs, a kedd (Mars) az árpa, a szerda (Merkúr) a köles, a csütörtök (Jupiter) a rozs, a péntek (Vénusz) a zab, a szombat (Szaturnusz) a kukorica, a vasárnap (Nap) a búza napja, olvasható a pro-bio.hu oldalon. A homeopátiás orvoslásra és a biodinamikus gazdálkodás elterjedésére is hatással lévő gondolkodó szerint a kenyérgabonák közül az árpa elsősorban a fizikai szerveket befolyásolja, a rozs jótékonyan hat az életfunkciókra, a zab a lelkiéletre, míg a búza szellemiségünkre. A nem kenyérgabonák közül magas fehérjetartalma miatt a rizs a fizikai növekedést serkenti, a lúgosító köles a szervek működését stimulálja, a kukorica pedig mentális életünket befolyásolja, köszönhetően olajtartalmának. Steiner úgy vélte, a négy kenyérgabona együtt hat az emberre. Ha valamelyik fogyasztását elhanyagoljuk, testünk, lelkünk és szellemünk azon funkciójában nem kap rendszeres megerősítést, és az egység felbomolhat.
A gabonaszem rétegei
A külső védőréteg (korpa) nagy mennyiségű rost mellett B-vitaminokat (tiamin, niacin, riboflavin, piridoxin és pantoténsav), összetett szénhidrátokat és növényi tápanyagokat tartalmaz. A gabonaszem nyolcvan százalékát kitevő középső rész, azaz a magbelső tápanyag- és energiaraktárként funkcionál, szénhidrátokat, fehérjét és kis mennyiségű B-vitamint tartalmaz. A belső réteg (csíra) igen gazdag tápanyagforrás, hiszen ez táplálja a gabonaszemet is, ásványi anyagok, B-vitaminok, E-vitamin és növényi tápanyagok találhatók benne.
Forrás: Nestlé Életmód Iránytű
Filozófia vagy vallásos gyakorlat?
Az antropozófia, az ember bölcsessége (antroposz=ember, szófia=bölcsesség), modern, krisztusi alapon álló szellemi tudomány, amely az emberi szellemiséget kívánja elvezetni a világban lévő szellemi princípiumhoz. A filozófiai irányzatot Rudolf Steiner (1861-1925) hívta életre, és célja az volt, hogy a 20. század kereső embere előtt új szellemi világ- és emberképet tárjon fel. Kapcsolódik az emberiség ősi bölcsességéhez, azonban a keleti tradíciókkal ellentétben a nyugati szellemi életben gyökerezik. Steiner szerint az emberek nem pusztán megfigyelők, akik élesen elválnak a külső világtól, hanem a valóság a szellemi és a fizikai találkozási pontján vagy felületén létezik. Ott, „ahol a koncepció és a percepció találkoznak". A filozófus kutatási eredményei a gyakorlatban több helyen megvalósultak. A nevelésben a Waldorf-módszerben, a gyógyászatban, a gyógypedagógiában (Camphill-mozgalom), az organikus építészettel a művészetben, a mezőgazdaságban a biodinamikus módszerek révén, a társadalmi élet terén pedig a szociális organizmus hármas tagozódásában: szabadság a szellemi életben, egyenlőség a jogi életben, testvériség a gazdasági életben. Az antropozófiát az egyetemi oktatásban nem akkreditálták, bírálói kultusznak, követőit a New Age mozgalmakhoz hasonló sajátosságokat mutató vallásos gyakorlatot tartóknak nevezik, néhány kritikusa pedig fenntartja, hogy az antropozófusok hajlanak Steiner személyes véleményét, tanításait felmagasztalni, amelyek közül számos nem fér össze sem az ortodox egyházak, sem a mai természet- és társadalomtudomány nézeteivel.
Forrás: Wikipedia
Fotó: Bartos Gyula
A cikk a Piac&Profit magazin 2009. novemberi számának NHD mellékletében jelent meg.
