A 30 és 65 év közötti megkérdezettek 31 százaléka rendelkezik is már valamilyen megtakarítással temetési költségeinek fedezésére, a magyarok negyede viszont úgy érzi, soha nem is lesz lehetősége félretenni erre a célra. A legtöbb pénzt arányaiban a legalacsonyabb jövedelmi kategóriába tartozók, valamint a falvak és a községek lakói költenék a temetésükre: előbbiek 47, utóbbiak 45 százaléka 250 és 500 ezer forint közötti összeget szánna erre a célra.
A kutatás, - amely arra kereste a választ, hogy a magyarok hány százaléka rendelkezik valamilyen megtakarítással temetési költségeinek fedezésére, illetve kitől várják, hogy gondoskodjon saját eltemettetésük költségeiről - szerint a megkérdezettek 31 százaléka már rendelkezik megtakarítással. Többen például a temetési költségeket fedező életbiztosítással vagy félretett összeggel – eltemettetésének költségeire, míg 43 százalékuk későbbiekben tervez ilyen céllal megtakarítani. A válaszadók több mint negyede (26%) – különösen igaz ez a budapestiekre (33%) – úgy látja, hogy nem is lesz lehetősége félretenni erre a célra. A temetés vidéki presztízsét mutatja, hogy a vidékiek 75 százaléka vagy rendelkezik már félretett pénzzel, vagy tervez félretenni, míg a budapestieknek mindössze a 67 százalékára igaz ez.
Azok, akik rendelkeznek megtakarítással vagy terveznek félretenni a temetkezésük költségeinek fedezésére, jellemzően 100-250 ezer (41%), illetve 250-500 ezer forintot (40%) szánnának erre a célra. A megkérdezettek 16 százaléka viszont 100 ezer forint alatti összegben gondolkodik.
Meglepő, de épp azok szánnának a legmagasabb arányban 250 ezer feletti összeget a temetésükre, akiknek a napi megélhetés is gondot okoz: a legalacsonyabb jövedelmi kategóriába tartozók (E ESOMAR státuszú) 47 százaléka legalább 250 és 500 ezer forint közötti összeget költene a temetésére, és mindössze 12 százalékuk válaszolta, hogy 50-100 ezer forint közötti összeget szánna erre. Ehhez képest a legmagasabb, A és B jövedelmi státuszú válaszadók 57 százaléka 250 ezer forint alatti összeget szánna eltemettetésére.
Szintén érdekes, hogy a községek és falvak lakói többet szánnak a temetésükre, mint a városiak: előbbiek 45 százaléka fordítana 250 ezer forint feletti összeget erre a célra, Budapesten ez az arány csak 37 százalék, míg a megyeszékhelyeken és egyéb városokban átlagosan 39 százalék.
A válaszadók közel fele úgy gondolja, hogy a temetkezési költségeit teljes mértékben másoknak (hozzátartozók, örökösök, állam) kellene állnia. Valamivel több mint felük vélekedik úgy, hogy a saját temetési költségeit legalább részben saját magának kell előteremtenie. 34 százalék nem is nevezett meg mást, vagyis teljes mértékben csak a saját feladatának tartja a költségek fedezését, 22 százalék másokkal (pl. hozzátartozókkal, az örökösökkel) osztozna a terhen.
A megkérdezettek harmada szerint a hozzátartozóknak illene (legalább részben) állniuk a költségeket, 40 százalékuk pedig az örökösökre korlátozná a terhet – elvégre ők öröklik a vagyont is, 7 százalékuk pedig az állam felelősségét is felveti a kérdésben. Összességében a magyarok 44 százaléka gondolja úgy, hogy a temetkezési költségeit teljes mértékben másoknak, a hozzátartozóknak, az örökösöknek vagy az államnak kellene állnia.
