Az óra átállítással szervezetünk napi ciklusa felborul és ez akár egy hét is lehet, mire helyreáll. Egy órával kevesebbet alszunk, és ha nem figyelünk oda, megszenvedjük ezt a néhány napot. Sokszor észre sem vesszük, hogy egy-egy ideges gesztusunk, hirtelen felcsattanásunk mögött a kialvatlanság lappang.

Ez rövidtávon fejfájást, rosszkedvet és levertséget okoz, hosszú távon azonban szív és érrendszeri megbetegedésekhez, szorongáshoz, depresszióhoz vezethet és gyakran az elhízás hátterében is e probléma áll.

Így tavasszal amúgy is felborul a „bioritmusunk". Mi ennek a magyarázata?

A természet bioritmusával kapcsolatban leggyakrabban az évszakok váltakozásának pszichológiai-spirituális megközelítése kerül szóba. A magyar éghajlati viszonyok közt tapasztalható négy évszak közül a tavasz a megújulás, az élénkülés ideje, a nyár az aktivitás csúcspontja. Ősszel a betakarítás és a számba vétel következik, majd télen a befelé fordulás, a lelki élet mélyebb megélésének ideje jön el.

A megközelítés szerint ez tükröződik szervezetünk anyagcseréjének ritmusában is, hiszen az hűen követi az évszakok váltakozását. Tavasszal az anyagcsere élénkül, nyáron pedig magas fordulatszámon dolgozik. Ősszel lassulni kezd, majd télen a raktározás kerül előtérbe. Ezzel függ össze az a megfigyelés is, hogy a hidegebb időszakokban laktató ételeket kívánunk inkább, a melegebb időszakokban szívesebben nyúlunk a könnyű táplálékok után.

Az összefüggés minden bizonnyal evolúciós hagyaték, hiszen a szervezet az idők folyamán megtanulta, hogy a táplálékbőséget a tavasz hozza magával, ősszel fel kell készülni a téli időszak ínségére, amikor a szervezet a lassabb anyagcsere közreműködésével tartalékolja energiáit.

Orvosi értelemben is jól megfigyelhető a szervezet folyamatainak ritmusos ismétlődése.

Az egymás után következő, szabályosan ismétlődő történések többféle szabályozás alatt állnak, sok esetben a működés és időzítés részleteit a tudomány máig nem térképezte fel kellő alapossággal. Befolyásoló szereppel bírnak a genetikai tényezők, idegi és hormonális hatások. Egyes működéseket a nappalok és éjszakák váltakozása irányít. 

Mindennapi életünk főbb ritmusai

Cirkadián ritmusnak nevezzük azt a ritmust, ami naponta, azaz hozzávetőlegesen 24 óránként ismétlődik. Leginkább az alvás-ébrenlét váltakozása kapcsolatos a cirkadián kifejezéssel, ám számos fiziológiás jelenség is hozzávetőlegesen 24 órás ciklust mutat (például a vérnyomás, a pulzus és a vércukorszint is a kora hajnali órákban a legalacsonyabb, normál körülmények között).

A harvardi egyetemen végzett kutatások azt mutatják, hogy az ember „biológiai órája" 24 óra 11 perc + 16 perces napi ritmust generál, mely a Föld forgásával összhangban 24 óránként újraindul. A napi bioritmusunk eltérései jórészt környezeti hatásoknak köszönhetők (jet lag, váltott műszak, stb.). Az alvászavarok mindegyike a cirkadián ritmus eltéréseként is felfogható.

Ultradián ritmusúnak nevezzük a szervezet azon folyamatait, melyek egy napnál rövidebb ciklusok egymásutániságából épülnek fel. Ennek alapján ide sorolhatjuk az alvásfázisokat, számos hormon felszabadulásának mechanizmusát, a szívciklusokat és a pulzusszámot, a légzés folyamatát, a vizelet kiválasztását, az éhség-jóllakottság érzését, stb.

Infradián az a folyamat, mely egy napnál hosszabb időközönként ismétlődik. Legközismertebb példa a menstruációs ciklus, mely nagyjából 28 napos ciklusokból tevődik össze, egy nő életének megközelítőleg 45 életévén keresztül.

A cikk befejezése:http://www.webbeteg.hu/index.php?page=news_full&type=75&menu=eletmod&news_id=1998&cim=Bioritmus:-szivbetegseghez-is-vezethet-a-felborulasa