Egyre több hír szól arról, hogy a kimerültség, vagy valamilyen hirtelen fellépő egészségügyi probléma miatt veszítette el az uralmát a sofőr az autója felett, és okozott tragédiát. Legutóbb kilenc embert kellett kórházba szállítani, közülük egy az életét vesztette. Csak tavaly Magyarországon 300 közlekedési balesetet okozott az, hogy a sofőr elaludt a volánnál. Az alváshiány és az alvási apnoe akár háromszorosára is emelheti a közlekedési balesetek kockázatát. Egy Amerikában végzett vizsgálat szerint a 30 és 70 éves kor közötti férfiak 34 százaléka, míg a nők 17 százaléka alvási apnoe-ban szenved.Az alvási apnoe olyan súlyossági foka, ami már a közlekedésben való éberségre is rányomja a bélyegét, a férfiak 14, míg a nők 5 százalékára jellemző. De nem alaptalanul kaptak komoly szigorítást a jogosítványhoz szükséges egészségügyi vizsgálatok kapcsán tavaly a szívbetegek, így a beültetett defibrillátorral, vagy más szívműködést segítő eszközökkel élők, a szívkoszorúér-bypass műtéten, szívátültetésen átesettek is.

− Az alvászavar jelentős részét mi, kardiológusok diagnosztizáljuk. Nem véletlen, hogy legutóbb Bostonban kutatók az alvás és a szív egészségének kapcsolatát vizsgálták, ezen belül pedig azt, hogy az alvási apnoe és az alvászavar milyen mértékben emeli a közlekedési balesetek gyakoriságát. ’SleepHeart Health’ tanulmányukban ezt számszerűsítették is. A kiértékeléshez az alvásfüggő légzészavarok súlyossági fokának megítélésére szolgáló mérőszámot alkalmazták, ami az alváskor megélt légzési események, légzéskihagyások óránkénti számát jelzi. Ennek értéke az alvási apnoe súlyosságának fokozódásával nő. Azoknál, akiknél súlyos fokú alvási apnoe állt fenn, ez 123 százalékkal emelte a közlekedési balesetek előfordulási gyakoriságát. A felnőttkorú lakosság 25-30 százaléka kevesebbet alszik éjszakánként 6 óránál. Amellett, hogy az alváshiány – többek között – az elhízás, a diabétesz, a hipertónia és a koronáriás szívbetegségek ismert rizikófaktora, emeli a közlekedési balesetek gyakoriságát is − hívja fel a figyelmet dr. Gellér László professzor, a Városmajori Szív-és Érgyógyászati Klinika elektrofiziológiai részlegének vezetője, a Magyar Kardiológusok Társasága Tudományos Bizottságának elnöke.

Kéz a szíven, Kép: pixabay

A szív- és érrendszeri betegeknek tisztában kell lenniük azzal, hogy az időjárás és annak változásai is stresszt jelenthetnek. A megváltozott körülmények, így egy kánikulai nap vagy hét viszonylag gyors alkalmazkodásra kényszerítik a szervezetüket. Ennek hatására a szimpatikus idegrendszeri aktivitás fokozódik, vagyis megváltozik a vérnyomás, megnövekszik a szív- és érrendszerre háruló terhelés. Ezt pedig a szív- és érrendszeri betegek nehezebben viselik, az ő szervezetük számára jóval nagyobb erőfeszítést jelent a kompenzáció. Fáradékonyabbak lesznek, erőteljesebb, szabálytalan szívverést tapasztalhatnak, szívbillentyű-probléma esetén fokozódhat az ödéma-hajlam, a nehézlégzés. Ha közeledik a melegfront, csökken a vérnyomás, gyakoribbá válik a stroke, a szívinfarktus, a trombózis, az embólia, és ilyenkor a közlekedési balesetek száma is növekszik. Mindezzel pedig számolniuk kell azoknak, akik a volánhoz ülnek.− A vizsgálatból kiderült az is, hogy minden egyes alvásból hiányzó órával 13 százalékkal nő a baleseti rizikó. Azoknál pedig, akik az alváshiány ellenére ébernek érzik a magukat, a helyzet még rosszabb: náluk ez 22 százalék. Azoknál, akik éjjelente csak 5 vagy kevesebb órát alszanak, 47 százalékkal nő a közlekedési balesetek kockázata azokhoz képest, akik 7-8 órát töltenek alvással. De a tudományos vizsgálatokon kívül is tudjuk, hogy a kialvatlanság mellett a szív-és érrendszeri betegségek továbbemelik a közlekedési balesetek kockázatát, pedig ez hőségben egyébként is jelentősen megnő − tette még hozzá a kardiológus professzor. Ugyan az elmúlt napokban enyhült a tikkasztó, szervezetet próbáló kánikula, de várhatóan hamarosan visszatér, ezért fontos ügyelnünk a szakemberek tanácsaira.

Kép: pixabay

Amennyiben nem ismerjük a szív- és érrendszeri betegségek rizikófaktorait, jeleit, a kivizsgálás és kezelés jelentőségét, vagy ha fél-információink, esetleg tévképzeteink vannak róluk, könnyen bajba kerülhetünk. Dr. Vaskó Péter, a Kardioközpont szakorvosa a leggyakoribb tévedésekre hívta fel a figyelmet.