Legalább ugyanolyan szigorú szabályokat kellene minél hamarabb életbe léptetni a feldolgozott élelmiszerek forgalmazásával és hirdetésével kapcsolatban, mint a dohányáruk esetében – ezt sürgetik most a terület érintett szakminisztériumai az Egyesült Királyságban, ahol egyre komolyabb egészségügyi problémákat okoz a lakosság körében az elhízás.
A javaslatok között olyan megoldások szerepelnek, hogy korlátozzák a gyorskonyhai készítmények promócióját a szupermarketekben, az iskolák közelében pedig ne engedélyezzék gyorséttermek működését egyáltalán, valamint este 9 óráig ne jelenhessen meg a televíziók képernyőjén se pizzát, se pedig hamburgert reklámozó spot. A szakértők sürgetik továbbá, hogy a gyors élelmiszerek csomagolása a lehető legegyszerűbb legyen, így se hívják fel magukra az óvatlan, többnyire fiatal vásárlók figyelmét.
A kezdeményezés időben egybeesett azzal, hogy napvilágra került a tény, miszerint az elhízás komoly kockázati tényezőt jelenthet a koronavírus járvány idején. Angliában a felnőttek 64 százaléka túlsúlyos vagy elhízott - írja a Guardian.
A brit kormány most összehangolt intézkedéseket tervez Nagy-Britanniában az elhízás hatékony leküzdésére, mielőtt még a koronavírusfertőzés lehetséges második hulláma „beköszöntene” az országba. A kormányzati bejelentések már a hónap vége előtt várhatók.
Gondoljunk csak arra, milyen intézkedések bevezetésével volt lehetőség a dohánytermékek forgalmának visszaszorítására: a márkaneveket eltüntették, vagy gyakorlatilag láthatatlanná tették a cigaretták csomagolásán, korlátozták az eladható mennyiséget az adott termékből, és alaposan megadóztatták a forgalmat. Bár a gyorskajákkal kapcsolatban vélhetőleg más eszközök alkalmazására is szükség lesz, és nem is azonnal találják majd meg a leghatékonyabb módját a fogyasztás visszaszorításának, az azonban már most biztos, hogy az elhízás, így közvetve a gyorskaják ellen minél hamarabb fel kell Angliában venni a harcot – vélik a kérdéssel behatóan foglalkozó brit szakértők.
Caroline Cerny, az elhízás ellen küzdő civil szervezet, az Obesity Health Alliance vezetője arra figyelmeztetett, hogy egyre nehezebb ellenállni a tévékből és az internetes platformokról áradó intenzív hirdetési kampányoknak, melyekkel a fogyasztókat bombázzák és arra ösztönzik őket, hogy minél nagyobb mennyiségben fogyasszanak – valójában egészségtelen – élelmiszereket. Szerinte minél hamarabb el kell azt érni, hogy ezek a termékek ne kerüljenek a reflektorfénybe.
Az egészségügyi szakértők által előterjesztett további javaslatok között szerepel gyorséttermi üzletek bezárása az iskolák közelében, további kerékpárutak építése, az édességek betiltása a pénztárakban, az alkoholra vonatkozó kedvezményes ügyletek tiltása. A kezdeményezők azt is el akarják érni, hogy az éttermek kötelező jelleggel tegyék nyilvánossá az étlapokon, hogy pontosan mennyi kalóriát is tartalmaznak az általuk felszolgált ételek.
Hogy mennyire jöttek be a korábbi kampányok és kezdeményezések: az üdítőitalokra kivetett 2018. évi illeték arra kényszerítette a gyártókat, hogy fizessenek illetéket vagy csökkentsék a termékek cukorszintjét, mindez pedig a szénsavas italok cukortartalmát rövid úton 28,8 százalékkal csökkentette az érintett termékekben. A cukoradó egy kiválóan működő, innovatív kezdeményezés volt, és valami hasonlóval kellene megpróbálkozni a telített zsírok vagy éppen a kalóriák esetében is – vélik egészségügyi szakértők.
Fontos persze az ár is – figyelmeztetnek egészségügyi szakértők. "Az egészséges ételek nem feltétlenül drágábbak, mint a feldolgozott ételek" – állítja Emma Boyland, a Liverpool Egyetem kutatója, bár azt is hozzáteszi, hogy az esetek többségében ezek általában komolyabb árkategóriába tartozó élelmiszerek.
Természetesen nem lehet elvárni, hogy az alacsony jövedelmű emberek többet fizessenek, így szükség van nem piaci eszközökkel élő támogatási formák bevezetésére is. Susan Jebb, az Oxfordi Egyetem étkezési és népegészségügyi professzora szerint eljött az ideje annak, hogy az elhízást ugyanolyan népegészségügyi problémaként kezeljük, mint korábban tettük azt a dohányzással.
A háziorvosok ma már rutinosan beszélik le pácienseiket a dohányzásról, és ehhez gyakorlatilag minden segítséget meg is adnak. Jó lenne, ha valami hasonló gyakorlat alakulna ki az egészségtelen élelmiszerek fogyasztásával kapcsolatban is: a betegeknek egyre inkább tudniuk kellene, hogy ez egy olyan kérdés, amelyet felvethetnek az orvosuknak, és számíthatnak is a segítségükre és támogatásukra.
