Az emberi szervezet egyik legfontosabb alkotóeleme a víz, megfelelő működésének alapvető feltétele a folyadékháztartás egyensúlya. A víz élettani szerepe az emberi szervezetben:
• biztosítja a vérkeringést
• lehetővé teszi a tápanyagok oldását, felszívódását és szállítását
• szabályozza a szervezet belső hőmérsékletét
A napi vízleadás és vízfelvétel átlagosan 2,4 liter: ennyi víz távozik a szervezetünkből a verejtékezés, a légzés és a kiválasztás során. Ezt a mennyiséget kell pótolnunk. Azonban ha felborul a víz- és sóháztartásunk, anyagcserezavarok jelentkeznek.
Mennyit igyunk?
A fentiek alapján egyértelmű, hogy egy felnőtt embernek naponta minimum 2-2,5 liter folyadékot kell elfogyasztania, hogy szervezete optimálisan működjön. Nyáron azonban ez a mennyiség nem elég, ilyenkor a 3-4 liter sem túlzás. Miután a szükséges mennyiséget részben tudjuk csak az ételeinkből biztosítani, ezért a hiányzó mennyiséget folyadékbevitellel mindenképpen pótolnunk kell. Nem mindegy azonban, mit iszunk. A kávé, tea koffeinfélékkel, csersavakkal, a cukros üdítőitalok pedig nehezen leadható felesleges kalóriákkal és vegyi anyagokkal terhelik meg szervezetünket. A tiszta eredetű természetes ásványvíz a legalkalmasabb a biológiai vízigény kielégítésére, mivel táplálkozás-biológiailag fontos ásványi anyagokat és nyomelemeket tartalmaz a szervezet számára könnyen feldolgozható és beépíthető formában.
A tiszta, kifogástalan minőségű ivóvíz a WHO ajánlása alapján minél kevesebb vegyi anyagot tartalmazó, a szervezetre káros mikrobáktól mentes vizet jelent. Élelmezéstudományi szakemberek megállapítása szerint Magyarországon a vezetékes vizek 70 százaléka kifogástalan ivóvíz, további 20 százaléka egészségkárosodás nélkül fogyasztható, és csak körülbelül tíz százaléka az, amelynek fogyasztása nem ajánlott. A vezetékes vizek is tartalmaznak fontos ásványi anyagokat, kalciumot, magnéziumot, vasat, amelyek mennyisége természetesen függ a víz származási helyétől.
Csapvíz, forrásvíz, ásványvíz, gyógyvíz vagy szűrt víz?
A forrásvíz, amely a földfelszín rétegeiből nyerhető, alacsony ásványi anyagtartalmú víz, ideális választás lenne, de nem könnyű hozzájutni.
Az ásványvíz olyan forrás- vagy kútvíz, amelynek egy literjében egy grammnál több oldott szilárd anyag van. Ásványvíznek nevezik azt a vizet is, amely egy grammnál kevesebb oldott anyagot tartalmaz literenként, de élettani hatást kifejtő, ritka elemekből (jód, kén, arzén, réz, nikkel, mangán, molibdén, kovasavas vegyületek, rádium) a nemzetközileg előírt mennyiséget tartalmazza. A legtöbb ásványvíz harminc vagy annál is több különféle elemet tartalmaz. Az optimális anyagtartalmú ásványvíz, amely a föld védett rétegeiből nyerhető, korlátlanul fogyasztható. A magas ásványi anyagú ásványvíz - mely szintén a föld mélyebb rétegeiből nyerhető - fogyasztása nem korlátlanul ajánlott, valamely összetevőjének az optimálistól eltérő volta miatt.
Ügyeljünk arra, hogy ha trombózis, szívinfarktus, agyvérzés vagy rák szempontjából veszélyeztetett csoportba tartozunk, mindenképpen alacsony ásványi anyag tartalmú vizet válasszunk. Ha a családunk bármely tagja érintett az említett megbetegedésekben, akkor érdemes megfontolni egy ozmózisos vízszűrő berendezés beszerzését, mely épp arra szolgál, hogy a vizet megtisztítsa és megszűrése után alacsony ásványi anyag tartalmú víz kerüljön a poharunkba. Ugyanakkor érdemes szem előtt tartani, hogy egy jó minőségű berendezés bizony nem olcsó, a minőségi szűrőt, ami a szerkezet lényege, gyakran kell cserélni.
Általában is jó, ha figyeljük a választott víz nátrium tartalmát, mert jellemzően túl sósan étkezünk. A 20 mg/l alatti nátrium mennyiségű ásványvíz jó választás lehet. Ha hajlamosak vagyunk a vesekövességre, kevesebb kalciumot tartalmazó vizet fogyasszunk, míg ha csontritkulásban szenvedünk, akkor a magasabb kalciumtartalmú víz fogyasztása ajánlott.
A palackozott ásványvizek ellen szól, hogy a palackok súlyosan ártanak a környezetnek.
Gyógyvíz minősítést azok az ásványvizek kaphatnak, amelyek fizikai tulajdonságaiknál vagy kémiai összetételüknél fogva igazoltan gyógyító hatásúak. Rendszeres fogyasztásuk előtt beszéljünk a háziorvosunkkal! Ne feledjük, mind a hiányos, mind az egyoldalúan túlzott, vagy általában a nem megfelelő mennyiségű ásványi anyagbevitel a szervezet működésének zavarát okozhatja.
Sokan idegenkednek a csapvíz fogyasztásától, pedig Magyarországon a csapvíz minősége jó. Mielőtt a vezetékbe kerülne, a földalatti, felszíni vagy forrásvizet szűréssel és tisztítással készítik elő. A megfelelő minőség elérése érdekében többféle fizikai, kémiai és mikrobiológiai beavatkozást is elvégeznek. A csapvíz minősége ugyanakkor területenként változhat. Budapesten, a régi belvárosi házakban számos helyen végeztetnek a lakók ólomvizsgálatot, sokszor nem is feleslegesen. Elvileg a csapvíz fogyasztása a legegyszerűbb, legolcsóbb, és ha az ásványvizek csomagolására gondolunk, a legkörnyezetbarátabb megoldás, persze azért érdemes megvizsgáltatni a vizet a lakásunkban.
A szikvíz másik neve a szódavíz, amely szénsavval telített, bakteriológiai és kémiai szempontból kifogástalan ivóvíz. A szikvíz szó onnan ered, hogy szódavíz készítéséhez felhasznált szénsavat tévesen a sziksóval azonosították.
Szikvíznek csak olyan terméket szabad nevezni Magyarországon, amit szifonfejes palackba, vagy speciális fejjel ellátott (szifonfejes felvezető szárral) szikvizes ballonba töltenek. Magyarországon való gyártását Jedlik Ányos dolgozta ki, aki eljárását 1829-ben írta le „Mesterséges savanyúvizek” című tudományos értekezésében. 2013-ban a szikvíz bekerült a Hungarikumok közé.
Tehát milyen vizet igyunk? Nincs egyértelmű válasz. Ki-ki ízlése, egészségi állapota, lehetőségei szerint eldöntheti, hogy számára mi az ideális választás. Az azonban bizonyos, hogy megfelelő mennyiségű víz fogyasztására mindenkinek szüksége van!
