Dom Perignon pincemester dugózta le elsőként a palackos, erjedetlen, cukrot tartalmazó bort a Reims-környéki Szent Benedek Apátságban jó 300 éve! Sokáig titkolták a pezsgőkészítés receptjét, de ez - népszerűségének köszönhetően - nem sikerült, és egyre-másra nyitottak az új pincészetek. Istennek hála - legalábbis részemről. Mert engem nyugodtan össze lehetne kötni e téren is Coco Chanellel...!
A magyar-német fordítónak készülő Törley József sem gondolta volna egykoron, hogy éppen ezzel foglalkozik majd. Reims-ben kitanulta a gyártás mesterségét, a trükköket, és még ott meg is alapította első pezsgőgyárát. 1882-ben tért haza, és a tradícionális pezsgőkészítést zászlajára tűzve Louis François híres pezsgőmester irányításával indította el pincészetét Budafokon. Óriási sikert aratott! Nem csak remek nyelvész, de kiváló pezsgőszakértő, üzlet- és reklámszakember volt. A kor üzletemberei ünnepelték, az ital magyar elnevezését maga Széchenyi találta ki!
A pezsgőkészítés receptje a következő: csak egészen kiváló alapborból készülhet! - derült ki a Lőrik Tamás és Csomay András termékmenedzserek vezette pincelátogatásból. Hihetetlen szakértelemmel magyarázták el a pezsgőkészítési módszereket. Lehetőleg olyan területről származó szőlőt kell választani, ami viszonylag magas savtartalmú, és jó savösszetételű bor készítésére alkalmas. Különösen alkalmas erre például a Chardonnay, a Pinot Noir, a Riesling és a Zöldveltelini.
Törley úr az etyeki borvidéket, Budapest szőlőskertjét választotta, mert adottságait a szakértők is a Champagne-hoz hasonlították. A budafoki pinceegyüttes is jó helyszínnek bizonyult. A terület egykor kőbánya volt. Innen szállították az építőanyagot a Parlament, Vajdahunyad vára és a rakpartok építéséhez is. Budafokon nagyjából 40 km-nyi pincerendszert ismernek. A fele a Törley Pincészeté, a többiben általában gombát termesztenek. A pezsgőüzem tulajdonosai ma is ragaszkodnak az eredeti falakhoz.
Szóval a pezsgőkészítéshez kell még Tirage likőr, egy speciális élesztő, és egy úgynevezett expedíciós likőr, amitől az ital édessége függ. A magyarok általában az édes pezsgőt vásárolják, de az utóbbi időben egyre kedveltebbek a szárazak is. Az érleléskor az élesztő maradványa, a seprő végig együtt dolgozik a pezsgővel, és csak azelőtt távolítják el, mielőtt a boltokba vagy az éttermekbe kerül. Törley úr itt is úttörő volt, ő vezette be nálunk az úgynevezett fagyasztásos seprőtlenítést. A műveletet - mint megtudtuk - degorzsálásnak nevezik, ami külön tudomány!
Az érlelés után ugyanis a felrázott palackok úgynevezett rázópadokra kerülnek, ahol meghatározott időnként és fokban forgatják a palackokat, ami bizony komoly munkát és figyelmet követel a pincemestertől. Célja, hogy azt a bizonyos seprőt sikeresen eltávolítsák majd a végén! Köszönet egy újabb francia hölgynek! Madame Veuve Cilcquot valamikor XIX. század hajnalán saját ebédlőasztalába fúrt lyukakat az ügy érdekében. Azóta is ezt a módszert használják...
A pezsgőkészítésnek ma három fő módszere van, amelyeket bárki megismerhet a Törley Pezsgőpincészetben. Az önkormányzat javaslatára minden hónap első szombatján a Belvárosból indul busz egy jó kis budafoki pincelátogatásra. Szerintem aki a pezsgőt szereti, rossz ember nem lehet, de ha valaki még a képzőművészetet is kedveli, akkor pláne! Íme, még egy ok, amiért érdemes oda kimenni!
Az udvaron gyönyörködhetünk a Lukullusi kútban, ami - nem véletlenül - Törley Mária, az egyik Törley testvér dédunokájának alkotása.
A Törley Gyűjtemény és Látogatóközpontban pedig a világ második legnagyobb Zsolnay faliképe látható,
bal oldalán a hazai pezsgőtörténelem fantasztikus alakítójával Törley Józseffel és feleségével Sacelláry Irénnel! Egész egyszerűen lenyűgöző!
