Korabeli pompájában és a hollywoodi sztárok séfje, Wolfgang Puck gasztronómiai irányításával tért vissza Budapest társasági és kulturális színterére az egykori „Belvárosi Kávéház” Matild Café & Cabaret új néven.
A részletes helyreállítási munkákat követően Matild Café & Cabaret néven újjáéledt történelmi kávéház a Boldog Békeidők korszakát megidéző kétszintes, 300 férőhelyes kávézóval, valamint a Duna utcára nyíló hatalmas szabadtéri terasszal várja vendégeit a Matild Palota épületében. A nyarat követően különleges kabaréműsorok is várják a vendégeket a Ferenciek terén található történelmi helyszínen. A kávézó gasztronómiai kínálatában a különleges élmények és minőségi kávék mellett többek között a kávéház csokoládéműhelyében készült kézműves bonbonokat, tradicionális tortákat és péksüteményeket találunk, de a házi galuskával kísért magyaros marhapörköltet vagy a házi készítésű Krúdy-féle kolbászt is megkóstolhatjuk.
A Belvárosi Kávéház története
A történelmi „Belvárosi Kávéház" eredeti pompájában Matild Café & Cabaret néven nyílt meg a mai napon az Erzsébet híd pesti hídfőjénél álló Matild Palotában. A most újjászülető kávéház története rendkívül változatos - 1901-es elindulása óta különböző korszakokat élt meg a legendás helyszín.
A kávéház otthonául szolgáló Matild Palota több mint 120 évvel ezelőtt Klotild Mária szász-koburgi és gothai főhercegné védnöksége alatt épült, hogy Budapest társasági életének központjaként szolgáljon. Az 1900-as évek elején a legendás budapesti kávéházi kultúra egyik legismertebb intézményévé és a Boldog Békeidők pezsgő társasági életének legnépszerűbb találkozóhelyévé vált, ahol közéleti személyiségek, újságírók, írók és művészek találkoztak.
A „Belvárosi Kávéház” emellett a hétköznapi, munkásosztálybeli emberek társasági életének közkedvelt helyszíneként is szolgált, ahol társadalmi helyzettől és háttértől függetlenül lehetőség nyílt egy eszpresszó vagy egyszerűbb fogás közben megérezni valamit a századforduló gazdagságának és pompájának illúziójából.
A kávéház történetének első szakaszának zárásaként az I. világháború vetett véget a helyi kávéházi kultúra aranykorának, de a háború után a kávézó újra életre kelt. A helyszínt generációkon át a Rónay vendéglátós-dinasztia vezette, és a II. világháború után ez volt az első budapesti vendéglátóhely, amely megnyitotta kapuit a városlakók előtt. A kávézót ekkor Rónay Egon nyitotta újra - az egyetlen dologgal, amit a pincében talált: kávéval.
A háború utáni megváltozott körülmények miatt ismét bezárt a kávéház, hogy majd 1956-ban újra megnyisson. A forradalom után, idővel, a mindennapos programoknak köszönhetően a legnépszerűbb szórakozóhelyek közé is visszakerült. 1984-től, egy felújítás után, Belvárosi Kávéház–Lidó néven került vissza a köztudatba, egyedülálló szórakozási lehetőséget kínálva a helyieknek. Később az 1990-es években kaszinóként, majd 2000 és 2002 között Lido néven szórakozóhelyként is üzemelt. Egy felújítást követően ismét kaszinóként funkcionált, hogy végül 2022-ben, 5 éves részletes felújítási munkálatok eredményeként, eredeti pompájában és funkciójában 300 férőhelyes kávéházként és a város társasági életének központjaként szülessen újjá az egykori „Belvárosi Kávéház”. A részletgazdag helyreállítási munka az eredeti terveken alapult, korabeli rajzok és fényképek is segítették a restaurátorok mindennél részletesebb munkáját. A kávézónak otthonául szolgáló palota pedig az UNESCO világörökségi listájára is felkerült, és 1977 óta műemlékvédelem alatt áll.
Matild Café & Cabaret egykori híres vendégei
Az újjászületett kávéházba betérők nappal a minőségi kávé és különleges gasztronómiai kínálatot élvezhetik, míg az est leszálltával különleges kabaré műsorokat tekinthetnek meg a helyszín szívében található hidraulikus színpadon. Az első kabaré előadásra a nyarat követően kerül sor.
A Matild Café & Cabaret vendégei, Krúdy Gyula szobrának társaságában, a szabadtéri kávéház élményét is megtapasztalhatják a Duna utcára nyíló hatalmas szabadtéri teraszon. A Krúdy szobrot még 2021-ben állították fel Magyarország egyik legnagyobb szerzője előtt tisztelegve, aki a kávéházban vetette papírra a Szindbád számos történetét.
Nem csupán egy tradicionális magyar kávézó született újjá, hanem a főváros szórakozási és gasztronómiai palettája is tovább gazdagodott. Hiszem, hogy a helyszín egyedi hangulata, Wolfgang Puck konyhaművészete és a különleges kabaré műsorok felpezsdítik majd Budapest társasági életét
- nyilatkozta Emre Pasli, a Matild Palota Szállodaigazgatója.
A menüt Wolfgang Puck álmodta meg
A helyszín gasztronómiai koncepcióját a hollywoodi sztárok séfje, Wolfgang Puck álmodta meg és a hagyomány, valamint az innováció elegyét testesíti meg. A legendás séf gasztro elképzeléseit helyi kulináris csapata valósítja meg a mindennapok során. A konyhai csapat a legjobb minőségű, helyi alapanyagokat és kifinomult kulináris technikákat alkalmazza az ételek elkészítésekor.
A megújult kávéház gasztronómiai kínálata magába foglalja a helyi cukrászati termékeket, süteményeket, pékárukat, tortákat, a modern és klasszikus fogásokat. Az étlap rendkívül változatos. Jól megfér egymás mellett többek között a házi galuskával kísért magyaros marhapörkölt, a házi készítésű Krúdy-féle kolbász és a különböző saláták, előételek. A kávézó cukrász csapata kézzel készült hagyományos gourmet finomságokat és bonbonokat is készít, amik elérhetőek akár elvitelre is.
A Matild Café & Cabaret megnyitása örömteli visszatérés számomra osztrák gyökereimhez, felidézve édesanyám klasszikus süteményeinek ízét gyermekkoromból. Mától a budapestiek is felfedezhetik ezeket a különleges ízeket a történelmi kávéház tradicionális süteményein keresztül
- nyilatkozta Wolfgang Puck.
A kávéház tortarepertoárja az Osztrák–Magyar Monarchia azóta is kedvelt édességeit is felvonultatja. Többek között Eszterházy és Dobos tortát is kóstolhatunk vagy felfedezhetjük a kávéház emblematikus Matild tortáját, amit a régmúltú helyszín nagy elődeinek tiszteletére alkottak meg. A különleges torta az új kezdet és a remény üzenetét hordozza a város számára, ahogy egykoron a „Belvárosi Kávéház” is tette azt a II. világháború után, amikor elsőként nyitotta meg kapuit a városlakók előtt.
