Abban is első a Magyar Ginmanufaktúra, hogy egy légtérben áll a lepárló üzem és az adóraktár, valamint a sárga-fekete vonallal szigorúan elválasztott kiskereskedelmi egység, amely számtalan rendezvény hangulatos helyszíne volt már az elmúlt egy évben.

A helyiségben található egyedi ginlepárlót egy miskolci pálinkafőző-specialista cég készítette el, s az első, kizárólag ginfőzésre létrejött kézműves manufaktúrából 2019 végén már a nyolcezredik palack került ki, noha induláskor a megkérdezett angol szakemberek úgy jósolták, a magyar piac mérete és fejlettsége alapján az első évben 5000 palack a reális. A lepárlóban maximális kapacitás mellett akár 240 liter főzet is el tudna készülni naponta, így ez sokáig nem lesz szűk a termeléshez.

A hely varázsát nemcsak a bár és a főzde együttese, a minőségi koktélösszetevők kínálata és az egykori speakeasy-ket idéző hangulat adja, hanem az a kontraszt is, amit a zord külvilággal szemben nyújt az Opera Gin fogadótere. Az üzem nehéz, kétszárnyú kék fém ajtaja mögött másként telik az idő, sokak szerint olyan, mintha Narniába lépne a látogató, mikor meglátja maga előtt a falon a palackon is látható címkét százszoros nagyításban. A gin-fun alapítók sokáig keresgélték a tökéletes helyszínt, hiszen előírás, hogy egy lepárlóüzem 500 méteres körzetében sem oktatási intézmény, sem kórház nem lehet. Mikor ráakadtak az újpesti gyárépületre, egyből látták benne a spirituszt.

− Az amerikai filmek tanúsága szerint a szesztilalom idején is olyan szürke utcákban működtetek bárokat, ahol az ajtón belépve egy más világ, maga a pezsgő élet várta a betérőt – magyarázza Varsányi Ferenc.

Belépéskor a látogató szeme egyből a hatalmas logóra szegeződik, nem véletlenül. Az Opera Gin a neoreneszánsz stílusú Magyar Állami Operaházról kapta a nevét, mely Budapest egyik ékköve az Andrássy úton. A ginfőzdét alapító Dámosy Bálint családja több generáció óta él az Operaház közvetlen szomszédságában. Az épületre néző konyhájukban végezték az első próbafőzéseket is. Az ikonikus épülethez való kötődés, valamint a gin ízvilágát adó tizenegy fűszer gazdagsága indokolta az alkotók tudatos döntését, hogy szakítottak a minimál dizájn alapelveivel, és nem féltek a kézműves gin kultúrára egyébként is jellemző túldíszítettségtől. Ahhoz természetesen már művészi stílusérzék és a Graphasel Design Studio elkötelezett munkája kellett, hogy a sok impulzusból egységes arculat képe formálódjon. Ennek az erőfeszítésnek a sikerét ismerte el a 2019-ben elnyert Red Dot-díj is.

− A brandcímke meghatározó színe a kék.  A kék pedig a mák és a levendula, ugyanakkor az éjszaka színe is, ami alkoholos italnál jó utalás egy hangulatos estére – mondja Varsányi Ferenc, a márka nagykövete a gin manufaktúra bemutatásakor s hozzáteszi: a nagykereskedők és az online italforgalmazók mellett most már a főváros legismertebb vendéglátóhelyei, szállodái és bárjai is kínálatukban tartják az Opera Gint.

A címke fő motívumai három forrásból érkeznek, és sokszor a direkt megjelenítésen túl másodlagos jelentéstartalommal is bírnak. A márka eredettörténetét az Operaház egyes részletei, így például a világszerte ismert szfinx szobor és a homlokzat egyéb díszítő elemei, a vízköpő és a korlátsor képviselik. Ezt egészítik ki a kisföldalatti vonalának motívumai, a Zsolnay féle csempék és a megállót jelző tábla képe. Harmadik irányként a ginkovács legfontosabb eszköze, a szeszfőző, egyfajta „lélekmelegítő gépezetként” jelenik meg a címkén. Ugyanakkor a szeszfőző tornyai az Operaház orgonáiként is értelmezhetők a grafikán, attól függően, hogy a szemlélő tekintete a címke melyik tematikus területéről téved rá. A lepárló felszálló ágának kerek betekintő ablakai a fuvolák hanglyukaival azonos elrendezésűek, a szfinx valójában borókaágat morzsol, és a vízköpő fej pedig a főző kivezető nyílását idézi. Ezek a kettős jelentéstartalmú motívumok erősítik a grafika integritását. A Graphasel art direktora, Ördögh László, és vezető tervezője Szőke Péter virtuóz módon hozták egy tető alá a neobarokk, a szecessziós, a klasszicista, illetve az art nouveau, valamint a steampunk stílusjegyeit.

A terjeszkedés vidéken is folyamatos. Az Opera Gin eljutott a Vienna Gin Showra, és a londoni Junipaloozára is, miközben itthon is folyamatos szereplője a szakmai és a nagyközönségnek szóló rendezvényeknek.

Az alapítók tudatában vannak, hogy nemcsak a saját márkájuk hírnevéért felelősek, hanem sokan a gin reneszánszának letéteményeseiként is tekintenek rájuk, hiszen az angolszász és a német piac után várható, hogy Magyarországon is robbanásszerűen nő majd az ital ázsiója. Éppen ezért, a patika tisztaságú, modern manufaktúra egyben látogatóközpont is, ahol a múlt század húszas éveit idéző kellékek között ismerkedhetünk a gin kultúrájával, az Opera Gin karakteréhez leginkább illő koktélokkal, az alapítók autentikus tálalásában, amelyektől az est végén úgy érezzük, mintha világ életünkben a gin lett volna a kedvenc röviditalunk.

A Kárpát-medencében egyébként ők az egyedüliek, akik – saját szóhasználatukkal élve -, hagyományos „macerátumot” készítenek. Tizenegy fűszert fürdőztetnek meg a vizes-alkoholos oldatban. A teljes receptúra természetesen titok, de annyit elárultak, hogy az elhagyhatatlan boróka mellett angyalgyökér, fahéj, szegfűszeg, koriander, a grapefruit héja, illetve a mák is ott lubickol. Igen, a mák is, ugyanis az alapítók szerettek volna olyan ízt is belecsempészni az Opera Ginbe, ami visszafogottan ugyan, de elegánsan utal a magyar virtusra. Így esett a választásuk a mákra, ami a gin alkotóelemeként igazi kuriózumnak számít. Az alapanyagok egyébként szinte egytől-egyig magyar termelőktől származnak, kivétel ez alól a kubeba-bors, amit Mexikóból kell rendelniük. De még így is hihetetlen kicsi a ginmanufaktúra ökológiai lábnyoma, amire azon túl, hogy kifejezett céljuk volt az alapítóknak, persze, hogy büszkék is a klímavédelemre szoruló bolygónk miatt.

Az immár rendszeres nyílt estek mellett zártkörű rendezvényeknek, céges eseményeknek, sajtótájékoztatóknak, fogadásoknak, forgatásoknak és bensőséges családi ünnepségeknek is adott már helyet.