A pálmaolaj életünk majd minden területén jelen van. Megtalálható az élelmiszerekben, a kozmetikumokban, a gyógyszerekben, a kenőanyagokban, sőt még a biodízelben is. Ugyan csak néhány évtizede hódította meg a világ iparát, a nyomában maradó természetrombolás máris végzetes méreteket öltött. Mégsem emiatt állítja le a világ legnagyobb termelője a pálmaolaj exportját - hívja fel a figyelmet a Tudatos Vásárlók Egyesülete.
A nagyüzemi olajpálma termelés bárhová is teszi be a lábát, elképesztő természeti pusztulást hagy maga után. 30 éve, hogy Indonéziában elkezdték a trópusi esőerdők kárára terjeszkedő olajpálma-ültetvények létesítését, mára az ország a világ elsőszámú pálmaolaj termelője. És sajnos egyike a TOP 5 esőerdő-irtó országnak.
Mégsem emiatt, hanem az orosz-ukrán háborúból fakadó készlethiányra és a hazai kereslet biztosítására hivatkozva állította le Indonézia 2022 április végén a pálmaolaj exportját.
Miért pont ezt teszik bele mindenbe?
Közkeletű mondás, hogy a pálmaolajnak számos kedvező tulajdonsága van más olajfajtákhoz képest. Azonban ezek leginkább a gyártási folyamat során mondhatók előnyösnek, a pálmaolaj-lobbi által előszeretettel propagált „kedvező élettani hatásait” cáfolja a tudomány. A dinamikusan élénkülő kereslet legfőbb oka, hogy az olajpálma gyorsan nő, a hozama pedig többszöröse más olajnövényekének, így az egységre jutó költsége jóval alacsonyabb. És olcsó azért is, mert nagyrészt a harmadik világ országaiban termesztik, ahol olcsóbb és védtelenebb a munkaerő, és a környezetvédelmi szabályozások is gyakran hiányosak.
A fenntartható pálmaolaj csak olaj a tűzre!
Az erőteljes civil nyomásgyakorlás hatására a fogyasztók egyre nagyobb ellenállásával szembesült a piac, mely életre hívta a Fenntartható Pálmaolaj Kerekasztalt (RSPO), ám „hamar” kiderült, a zöldrefestés újabb árnyalatát látjuk. A minősítés jelenlegi gyakorlata ugyanis nem támaszt elég szigorú feltételeket, így a jelenlegi formájában becsapás a „fenntartható pálmaolaj”.
Az elmúlt években számos gyártó és több kereskedelmi lánc is felismerte, hogy megjelent a fogyasztói igény a pálmaolajmentes termékekre. Az Európai Unió – évek óta élénkülő – pálmaolaj iránti kereslete megtorpanni látszott, ám úgy tűnik az ukrán-orosz konfliktus felülírhatja a korábbi pozitív trendet. Mivel a háború miatt komoly kiesés várható a világ napraforgóolaj készleteiben, a növényi olajok ára pedig kivétel nélkül az egekbe szökött, egyre több globális élelmiszeripari vállalat mérlegeli más, helyettesítő termékek, így a repce-, a pálma- és a szójaolaj használatát.
A Felelős Élelmiszergyártók Szövetségének (FÉSZ) ügyvezető igazgatója szerint „a legkézenfekvőbb helyettesítési anyag a repceolaj, ami nagyon hasonlóan viselkedik ipari környezetben, és relatíve könnyen ki lehet váltani vele a napraforgóolajat a receptúrákban. A pálmaolajra váltás már nem ennyire magától értetődő, mivel komolyabban bele kell nyúlni a receptekbe.”
Nem igaz, hogy alapvető!
Bár rövid távon megnyugvást jelenthet a pálmaolaj-mentesség mellett elkötelezett fogyasztók számára a fenti tény, aligha várható, hogy a – szintén jelentősen megdrágult, és szűkösen rendelkezésre álló – repceolaj hosszútávon megoldhatja a napraforgóolaj hiányát. Ahogy a brit Iceland Foods élelmiszer-kereskedelmi lánc fogalmaz közleményében, pálmaolaj nélkül “árucikkek széles köre tűnne el a fagyasztóinkból és polcainkról, mint többek között a fagyasztott sült krumpli és más burgonyatermékek”.
Tényleg nincs más reális alternatíva?
Az élelmiszeripari vállalatok számára ugyan egyelőre elkerülhetetlennek tűnik a váltás, fogyasztóként mégsem muszáj táplálnunk a kizsákmányolást és környezetrombolást. Mit tehetünk?
- Fordulhatunk tudatosan a friss, helyi, szezonális alapanyagok felé.
- Mondhatunk nemet a félkész, fagyasztott termékekre, a pálmaolajjal dúsított édességekre és azokra a kényelmi termékekre, amikről elhittük, hogy nélkülözhetetlenek számunkra!
Ezt is olvasd el:
