MERZSE-MOCSÁR
Budapest szélén, Rákosmentén található tájvédelmi terület könnyen megközelíthető autóval és vonattal is egyaránt. Ahogy az ismertőjében is szerepel, gazdag madárvilággal és Budapest egyik legháborítatlanabb vizes élőhelyével, a mocsár 27 hektáron terül el. Ez a pesti oldalra egykor jellemző mocsaras területek egyik utolsó megmaradt túlélője. Négy harasztfaj, százharmincegy kétszikű és ötvenegy egyszikű növényfaj, valamint tizenegy madárfaj, köztük a Magyarországon védett szürke gém és vörös vércse otthona.
A bejegyzés megtekintése az Instagramon
PÉCELI KILÁTÓ
A kilátó a Merzse-mocsártól néhány kilométerre északra, Pest megyében található. Pécel egyébként a Gödöllői-dombság északnyugati felén fekszik. Nyugati irányban Budapest XVII. kerületével, keleti irányban Sülysáppal, északkeleti irányban Isaszeggel, északnyugati irányban Nagytarcsával, délről pedig Maglóddal határos. A kilátónál messzire ellátni nem csak Budapestre, Ferihegyre, de az agglomeráció keleti és déli részére is. Innen kezdődik a Gödöllői dombvidék, ami tájvédelmi körzet is egyben. Kis sétával egy egykori szovjet híradóbázis és geodéziai mérőtorony is felfedezhető.
A bejegyzés megtekintése az Instagramon
KŐHEGYI KÁPOLNA
A Budaörs központjában található Kőhegyi kápolnát Mária-kápolnának is nevezik. Ami a hely történetét illeti, a kápolnát Wendler Ferenc építette az 1800-as évek derekán. 1855. október 15-én szentelték fel a Szeplőtelen Fogantatás tiszteletére. Feleségének halála után Wendler Ferenc elhatározta, hogy a kápolnáról élete hátralévő részében megfelelően kíván gondoskodni, és az épület melletti sziklába egy barlangot vájt, hogy ott élhessen. Wendler Ferenc élete utolsó éveiben nagyon sokat betegeskedett. 1893-ban fia, András egy házat építtetett a sziklába vájt barlang mellé, és oda is költözött, hogy ápolhassa a már szinte teljesen vak édesapját és gondozhassa a kápolnát. 1944 és 1945 között a kápolnát több belövés is érte, később újjáépítették. A kápolnához vezető lépcsősor 2006-ban készült el. Innen is káprázatos kilátás nyílik a fővárosra.(Forrás)
A bejegyzés megtekintése az Instagramon
CSOBÁNKAI TANÖSVÉNYEK
Maga a település a 328 méteres Oszoly-csúcs, a 352 méteres Csúcs-hegy, a 488 méteres Kis-Kevély, a Csobánkai-nyereg és a Hosszú-hegy határolta medencében fekszik. Több ösvényen is elindulhatunk. Az Erdőszéli ösvény a Margitligetből indul és 2,5 kilométeren 140 métert emelkedik. Az összesen 5,5 km hosszú sétaút a Csobánkai templomok táblánál ér. Ha ennél könnyebb kirándulást terveznénk, az Oszoly ösvény egy rövidebb körút, alig 2 km; míg a Szent-kúti ösvény hosszabb: a szerb templom előtt elhelyezett táblától indul és oda is érkezik vissza. Hossza 6 kilométer, a szintkülönbség 220 méter. (További tanösvények itt, az állomások innen érhetők el.)
A bejegyzés megtekintése az Instagramon
DERA-SZURDOK
A dera szó szerb eredetű, jelentése rés, hasadék. Pilisszentkereszt alatt a patak mély völgyet vájt, ez a szurdok, amely mind földtani, mind geomorfológiai szempontból jelentős természeti értéket képvisel. A patak legfőbb tápterülete a Pilis-tető – Dobogókő közötti térségben van. A hangulatos szurdokot a kék jelzést követve alig egy óra alatt be lehet járni. (Forrás)
A bejegyzés megtekintése az Instagramon