Hosszú interjú jelent meg Bata-Jakab Zsófiával, a Magyar Divat & Design Ügynökség vezérigazgatójával a Femina.hu honlapján. Szily Nóra a divatipar alakulásáról, a vásárlási szokások változásáról és a női szerepekről kérdezte.

A Covid hatására az emberek kevesebbet kezdtek vásárolni, rájöttek, hogy korábban rengeteg ruhát vettek meg feleslegesen. Mára viszont sokkal tudatosabbakká váltak a fogyasztók, a fogyasztási szokások is nagy mértékben átalakultak. A pandémia közvetett hatásaként ma már kevesebb kollekciót gyártanak a cégek is. A járvány alatt sokszor nem érkeztek meg az anyagok időben, a maradékból kellett sok mindent megoldani, de voltak, akik feldolgozták a régi kollekció darabjait, és nem találtak ki újat. Régebben a márkák tizenvalahány kollekciót is kiadtak egy évben, ez mára 4-6-ra csökkent – foglalta össze a járvány fogyasztásra és a termelésre, gyártásra gyakorolt következményeit Bata-Jakab Zsófia.
A textilipar a második legszennyezőbb iparág a világon. Nagyon komoly változásoknak kell történnie ahhoz, hogy ennek a gyártása fenntarthatóvá váljon.
A kezdeti lépések már megtörténtek ebbe az irányba – folytatta, hiszen az ellátási láncok rövidülnek, és sokkal fontosabb most már a márkák életében is, hogy azt tudja mondani saját magáról, hogy etikusan állítja elő a termékeit.
Sok márka keresi például már azt, hogy hova szervezze át Ázsiából a gyártását. De a tervezők gondolkodásában is irányt kell váltani – toldotta meg előző gondolatmenetét Bata-Jakab. Az idősebb generáció esetében volt mindig egy-két nagyon jó minőségű alapdarab, amit kombinálni lehetett. Nem a mennyiség volt a fontos; egyre inkább az terjed, hogy ne vásároljunk olyan sokat feleslegesen.
Ennek már a kezdeti jeleit is érzékeli Bata, hiszen, mint mondja, szemmel láthatóan haladunk újra az alapdarabok felé, és a nagy márkák is visszanyúltak a régi klasszikusokhoz.
Szerinte egyre inkább azt akarják megmutatni, hogy „nézd, ez a zakó olyan fazon, ami bár régi, de most is ugyanolyan jól néz ki. Vedd meg ezt az alapdarabot. Lehet, hogy drágább, viszont évtizedeken át tudod hordani.”
A nagy divatházak is azt próbálják üzenni a darabjaikkal, hogy az adott márka időtálló, és nem szükségképpen reflektál arra, hogy mi az aktuális trend.
A Magyar Divat & Design Ügynökség célja, hogy Budapestből Közép-Európa divatközpontja, egy igazi divatfőváros váljon – fogalmazta meg a szervezet hosszú távú célját Bata-Jakab. Szerinte régiós szinten mi fogjuk betölteni azt a meghatározó szerepkört, amit tőlünk nyugatabbra Párizs jelent.
Az interjúban kifejtette, hogy Magyarországon van színvonalas oktatás, minőségi gyártás, vannak piaci szereplők, és kereskedelmi is; ezen feltételek együttállása pedig egy olyan ökoszisztémát tud kialakítani, ami be tudja szívni a környező országok szakmabeli képviselőit is. Ha olyan programokat szervezünk, ahova sok feltörekvő, fiatalabb márka el tud jönni, akkor a nemzetközi szakembereknek elég lesz Budapesten körülnézni – mondta.
Még az ügynökség megalakulása előtt felmérték, hogy pontosan mi zajlik a hazai és a világpiacon egyaránt. Az nem kérdés, hogy nagyon tehetséges emberek kerülnek ki az oktatási rendszerből, de az, hogy miként menedzseljék a márkájuk üzleti részét, már igencsak problémás; ha egy márka nemzetközi szinten szeretne teljesíteni, akkor ezek, vagyis a márkamenedzsment megkerülhetetlen lesz. Az Ügynökség ebben a folyamatban kíván részt venni - zárta gondolatait a szervezet vezérigazgatója.