Az ajtó mellett ne tessék vigyázni, tessék kiengedni egy kis meleget a bejáratok előtt lejmoló koldusokra is, az otthontalanok éhenhalasztása és fagyasztása nem tilos, krokodilkönnyeket az együttérzéshez második emeleti divatbutikunkban vásárolhatnak kedvezményes áron.
Kiváló minőségű, üvegmosóra hasonlító, valódi fenyőfákat, igazi csernobili génkezelt tűlevelűeket kaptunk az élővirágosztályra. Megváltó érkezett!
Édes, kicsi, tapsikoló kezű, mosolygó Jézuska! Hát tudod-e Te, törékeny isteni gyermek, hogy hová is érkeztél?! Hallottad-e az előbb, micsoda hangok dörömböltek itt elő az emberi hangon búgó gépszájakból?! Ragyogó jöttödet jelző betlehemi csillagodat még ha akarnánk, se láthatnánk meg az arcunkba villogó-csillogó, mikrochippel irányított, vakító kirakati girlandoktól. Gőgicsélő, csilingelő hangod elveszik a milliónyi elektromos minitélapó, éneklő adventi koszorú, danolászó, fehér karácsonyról szóló táncoló műfenyő zagyva és otromba harsogása között. Édes Jézuska, hát nem tévesztetted Te el ezt a bolygót?! Biztos, hogy ide kell Neked születni? Te tudod, bántani fognak! Te tudod, ember embernek farkasa itt! Gyilkosok, torzak, istentelenek oly sokan. Aranykacajú Jézuska, hát Te nevetsz?! Még csak nem is fázol ezen a kietlen, fagyos éjszakán?
Talán látod azt a beteg, lázrózsáktól égőpiros arcú kisfiút, aki bolyhos fülű kismackóját öleli magához, olyan angyali boldogsággal és szépséggel, amilyenre csak a szegény, tiszta szívű emberek képesek?!
Talán látod azt az öregasszonyt, aki ódivatú bútorai közt tipegve keresztet vet az estéli harangszó szavát meghallva, miközben két személyre terít, emlékek súlyát játszva viselő kis otthonában? Az a másik teríték már néhány éve üres ezen az estén. Aki egykor ott ült vele szemben, az a valaki már a Te örökkévaló asztalodtól néz alá egy felhőrongyon át homályos mosolygással. Miért kezdtél el sírni, Jézuska? Éhes vagy talán, vagy föléd hajló anyácskádnak jelzed, át kell csomagolnia téged? Vagy azt is látod, szülőhelyed körül most is gépfegyveres őrök vigyáznak egy evilági rendre s nem jöhetnek el hozzád Téged imádni hű pásztoraid sem?!
Ne sírj, édes, egyetlen, aranyhajú, bánatos szemű Kisjézusom! Nézd csak, odaadom én Neked az én kérges, megkeményedett szívemet, játssz vele kedvedre! Játssz vele Kisjézuska, hogy könnyebben kiáltsam az örömhírt: Megváltó érkezett!
Békesség a világon minden jóakaratú embernek!
SZÁSZI ZOLTÁN
forrás: WWW.UJSZO.COM archív
