Úgy tűnik, hogy 2019 az új építésű lakások éve. Csak Budapesten a piaci várakozások szerint majd 14 ezer társasházi lakást fejeznek be. A nagyobb tömbökben nemcsak a lakások mérete, a szobák száma és a kilátás határozza meg az árat, hanem az is, hogy az ingatlan hányadik emeleten helyezkedik el. Az ismert pénzintézet ingatlanpontjának  tapasztalatai szerint, a beruházók gyakran nem tudják az árban érvényesíteni a földszinti lakásokhoz tartozó néhány tíz négyzetméteres kertet, sőt, az első emeleti lakások rendszerint néhány százalékkal drágábbak.

− A belvárosi területeken, vagy a nagyobb, akár több száz lakásos tömbökben a földszinti lakásokra általában jóval szűkebb a kereslet, mint az emeletiekre – mondja Homolya Gergely, az intézet szakmenedzsere.− A beruházók és értékesítők sok esetben utolsóként a földszinti ingatlanokra találnak vevőt, gyakran nyomott áron. Éppen ezért, nem ritka ma már, hogy nagyobb beruházásoknál az épületet kissé megemelve, nagyjából félemelet magasságban kezdődnek a lakások, vagy forgalmasabb területeken a fölszint kizárólag üzlethelyiségekből és kiszolgáló terekből, illetve garázsból áll – tette hozzá.

Sok vásárló meglátja az ingatlanhirdetésben a „földszinti” szót, és azonnal továbblép. Ennek az alapvető ellenszenvnek több oka is lehet. Talán sokakban élnek még a sűrűn beépített belvárosi, gangos házak sötét alsóbb szintjeinek kellemetlen képei vagy emlékei, az örökké félhomályos, felkövezett udvarokkal. Az újépítésű társasházaknál viszont kiemelt figyelmet fordítanak a tervezők arra, hogy mégis vonzóbbá tegyék a legalsóbb szintet.A kertkapcsolattal rendelkező társasházi lakásokban egy csepp családi házas élményt kaphatnak a tulajdonosok, hiszen jól elkülöníthető, akár füves, bokros terület is kizárólagos használatba kerülhet. Igaz, hogy az összes többi emeletről ráláthatnak a kertre, de ez egy első emeleti erkélynél is így van. Bár az árazásra nincsenek kőbe vésett szabályok, általánosságban elmondható, hogy egy erkély négyzetmétere nagyjából 20 m²-es méretig a lakásénak 50 százalékát éri, nagyobb terasznál a beszámított arány viszont csökken. Egy átlagos társasházi „kert-négyzetméter” viszont inkább csak 10 százalékot jelenthet az árak kalkulálásakor.

Kép: pixabay

Fénykorát éli az ingatlanpiac, Budapest egész területén megnövekedett az adásvételek száma. Ma már az sem számít ritkaságnak, hogy magánszemélyek vásárolnak 100 millió forint értékű lakásokat. Budán lassan árplafon közelít, az agglomerációt pedig húzza magával a főváros.

− Semmiképp sem érdemes azonban elzárkózni a kertkapcsolatos lakásoktól – javasolja Valkó Dávid, a cég vezető elemzője.

− Nagyon jó vételeket lehet találni, mert alapból sokakat elriaszt a földszint. Pedig, amennyiben kellően világos és intimen szeparált, a saját kertrész nagyon nagy élményt jelenthet a gyerekeknek vagy a kutyának. Az ilyen jó adottságokkal rendelkező ingatlanok esetében természetesen az árelőny is eltűnhet. Arra mindenképp érdemes odafigyelni választásnál, hogy a kertrész saját tulajdonúként szerepeljen a társasházi alapító okiratban, világos legyen, lehetőleg a mélygarázs lejáratától távolabb – teszi hozzá a szakértő.

Egyre nagyobb divat a beruházók körében a terasz és kert ötvözése, a tetőkert kialakítása. Az épületet építőkocka szerűen, különböző magasságú részekből, vagy lépcsőzetesen megtervezve több zöldtetőnek vagy tetőkertnek maradhat hely. Az ilyen, extrém esetben akár 100 négyzetméteres zöldterületekkel rendelkező magas emeleti lakások egy-egy beruházáson belül minden bizonnyal a legdrágább ingatlanok lesznek. Aki viszont megengedheti magának, az egyszerre élvezheti a szép kilátást és a jelentős méretű kertet.