Kevés gazda van tisztában vele, hogy a kutyákat és macskákat fenyegető bolhák, kullancsok és szúnyogok távoltartása nem csak kedvenceik egészsége miatt fontos. Számos, emberre is veszélyes betegség terjedése előzhető meg így. Az MSD Animal Health állatgyógyászati vállalat megbízásából készített friss kutatás szerint a macskák negyedét soha nem védik a kullancsoktól, az egészéves bolha-kullancs elleni védelmet pedig csak 40 százalékuk kapja meg. A kutyák esetében sem jobb a helyzet, 25 százalékuk komoly bolhafertőzés esetén sem részesül kezelésben, ami a környezetükben élő emberek egészségét is veszélyeztetheti.
A friss kutatás szerint a megkérdezett kutyatartók negyede egyáltalán nem kezeli kutyáját, ha kedvencén bolhafertőzést észlel.
A válaszadó macskatartók 15 százaléka nem védi cicáját a bolháktól, a kullancsok elleni védelemről pedig közel negyedük soha nem gondoskodik. 16 százalékuk ráadásul – tévesen – úgy véli, a lakásban tartott macskákat nem fenyegeti a bolhafertőzés veszélye. Mindössze 40 százalékuk védi egész éven át kedvencét kullancs és bolha ellen. Mindez különösen veszélyes annak fényében, hogy saját bevallásuk szerint a macskatartók több mint kétharmada már talált élősködőt kedvencén: 33 százalékuk bolhát, 22 százalékuk kullancsot, 18 százalékuk pedig már mindkettőt.
Kevesen vannak tisztában az emberre is veszélyes betegségekkel
Mindössze a válaszadók 10%-a volt tisztában azzal, hogy az ún. macskakarmolási betegség (bartonellózis), a galandférgesség, a kampós- és orsósférgesség vagy a vérzéses kullancsláz mind olyan, az emberre is veszélyt jelentő betegségek, amelyeket a bolhák, a kullancsok és a házi kedvencek együtt terjeszthetnek.
„A macskakarmolási betegség szövődményes esetben szívbelhártyagyulladással, tüdőgyulladással, agyvelőgyulladással járhat, a kisgyerekekre nézve különösen veszélyes fonálféreggel pedig egyszerű simogatás útján is megfertőződhetünk, amennyiben a parazita petéi a bőrre kerülnek, elmarad a kézmosás, és a szájon át a szervezetbe jutnak.
A kutyák, macskák által terjesztett élősködők közül az ember tüdejébe, májába vagy akár agyába befészkelő galandférgek jelentik a legnagyobb fenyegetést, ezek szintén veszélyt jelentenek, ha fertőzött állat simogatását követően nem mosunk kezet” – hívja fel a figyelmet az MSD Animal Health szakértője.
A kullancsok könnyen és gyorsan átvándorolnak az emberre is, ha nem tapadnak meg a kutyán, macskán. Így a házi kedvencek védelmének elhanyagolása miatt könnyű megfertőződni Lyme-kórral, vagy a ritkább, ám sokkal súlyosabb, akár végzetes kimenetelű vírusos agyvelő- és agyhártyagyulladással (kullancs-encephalitis), illetve az embert és kutyát egyaránt veszélyeztető vérzéses kullancslázzal (ehrlichiosis).
Nem szabad megfeledkezni a hazánkat egyre növekvő mértékben érintő szúnyoginvázióról sem: a kutyák mellett világszerte közel 400 millió emberre nézve is veszélyes Leishmaniosis kórokozóját hordozó lepkeszúnyog már jó ideje átlépte a déli határainkat. A szívférgességet terjesztő dalos szúnyogok szintén megjelentek: egyre több, az országot el nem hagyó kutyában találják meg a betegséget okozó fonálféregfajt. Ha pedig egy szívférgességgel fertőzött kutyát csíp meg egy szúnyog, az a vérrel a betegséget tovább olthatja az emberbe.
A kezelés jóval költségesebb a megelőzésnél
Kevesen tudják, de a vörösvérsejteket megtámadó, kutyamaláriának is nevezett babézia sem csak a kutyák betegsége, embert is megfertőzhet vele a kórokozót hordozó kullancs. A válaszadó kutyatulajdonosok több mint tizede nyilatkozott úgy, hogy volt már kutyája babéziás. Az érintettek 12 százaléka 20.000 – 50.000 Ft között költött a betegség kezelésére, ami akár több mint a korszerű megelőzés ára lenne. Ugyanakkor intő adat, hogy a gazdik 85 százaléka egyáltalán nem kezeltette a nagy eséllyel szervi károsodást vagy halált okozó fertőzést.
Mivel az élősködők kiválóan alkalmazkodnak az irtószerekhez, érdemes a legújabb fejlesztésű megelőző szereket használni. Az ideális megoldás megtalálása érdekében javasolt állatorvossal egyeztetni” – hangsúlyozza az MSD Animal Health szakértője.
