Hogyan hat a városok jövőbeli arculatára a távolságtartás?
A társadalmi távolságtartás miatt a városok közterei sem lesznek már olyanok a koronavírus után, mint annak előtte. Az építészek és urbanisták már készülődnek, kérdés, hogy a városlakók hogyan fogadják majd a változásokat.
A cseh Hua Hua Architects cég egy olyan javaslattal állt elő, mely azt célozza, hogy valamiképpen maradjon meg annak a lehetősége, hogy az emberek a városok közterein tudják továbbra is elfogyasztani az utcán, a gyorsbüfékben vásárolt ételeket, ám ezt úgy tehessék meg, hogy se egymást, se pedig a járókelőket ne veszélyeztessék, azaz a social distance elve itt is érvényre tudjon jutni. Ezért olyan, 2-3 átmérőjű biztonsági zónának terveznek, ahol a járványügyi előírásokat betartók tartózkodhatnak. Ezeket a köröket olyan sárga festékkel festenék föl, mint ahogy most a budapesti nagykörúton a biciklisávokat elkülönítik az autósoktól.
A kör közepén. Fotó: http://gastrosafezone.eu/
Közparkok
Parc de la Distance, vagyis a Távolság Parkja névre hallgatna az a közösségi hely, melyet az osztrák Precht formatervező stúdió munkatársai álmodtak meg. A közpark valójában nem más lenne, mint egy vérbeli labirintus: az útvonalakat ember magasságú sövények választanák el egymástól, biztosítva így a társadalmi távolságtartást a sétálók között, de lehetővé téve azt is, hogy az emberek végre viszonylagos védettségben kimozdulhassanak otthonukból.
Közpadok
Milánóban, a COVID-19 által leginkább sújtott városokban, Antonio Lanzillo tervező olyan nyilvános padokat tervezett, amelyek plexi üveg "pajzs" elválasztókkal vannak felszerelve, így azok, akik az ülőalkalmatosságokon helyet foglalnak majd, nem fertőzhetik meg egymást (legalábbis az elképzelések szerint). Bár a padok nagyon dizájnosak, kicsit azokra a budapesti közpadokra emlékeztetnek, melyeket úgy alakítottak ki, hogy azokon a hajléktalanok csak ülni tudjanak, aludni nem. A biztonságra való törekvés, legyen az bármilyen is, sok minden szempontot fel fog írni mai világunkban.
Le Corbusier után, szabadon
Sara Jensen Carr, a Northeastern Egyetem urbanisztikával foglalkozó szakembere szerint a másfél méternyi távolságra ( távolságtartásra) vonatkozó iránymutatások és szabályok teljes mértékben újra definiálhatják a frissen tervezett közintézmények belső elrendezését. A hamarosan megjelenő „Jól-lét topográfiája" című könyve megvizsgálja, hogyan változtak a városi terek, külsők és belsők olyan jelentős járványok során, illetve után, mint a kolera, a tuberkulózis, vagy éppen a fekete himlő.
A modern építészet alapjait lefektető Le Corbusier a saját építészeti utópiáját felvázoló Ville Radieuse című könyvében is már arról beszélt, hogy egy bizonyos mennyiségű fényre, bizonyos köbméternyi térre, egységnyi szabadságra van ahhoz szükségünk, hogy jól érezzük magunkat valahol.
Új várostervezési szempontok. Fotó: Pixabay
"Lehet, hogy a social distance által megkövetelt másfél méternyi távolság lesz az az új egység, amit majd építészeink, várostervezőink alkalmazni fognak az új terek megalkotásakor?" - teszi fel a kérdést a CNN.
Ugyanakkor az emberek elkülönítésének gondolata ellentmond annak az elvnek, amelyet a tervezők hagyományosan képviseltek, ami az emberek közötti interakciók szükségességét jelenti. Az építészek -, akár parkokat, akár szociális lakásokat terveznek -, gyakran értékelték úgy ezeket a helyeket, mint az együttműködés, a befogadás és a közösségépítés eredendő forrásait.
"Ez az ellentmondás nagyon érdekes" - mondja Jordi Honey-Rosés, a British Columbia University egyetemi docense, aki az egyik első tudományos tanulmányt közölte a COVID-19 nyilvános térre gyakorolt lehetséges hatásairól.
"Valójában, ha megnézzük a szabad területek hatását az egészségre, így a mentális viszonyainkra, azt tapasztaljuk, hogy elsősorban a kapcsolatok építése, az emberek közötti interakciók azok, melyek előnyként elkönyvelhetők."
Az építészek számára most tehát az a kérdés, hogy az a másfél méternyi távolság, amit a social distancing ma megkövetel, vajon munkájuk során hogyan hasznosul: lehetőségként, avagy szigorú korlátként.
A mai, gyors tempójú világban, ahol a funkcionalitás került előtérbe, mégis van lehetőségünk arra, hogy lakásunkat egyedivé tegyük. A kárpitos székek remek lehetőséget kínálnak arra, hogy otthonunkat eleganciával és kényelemmel ruházzuk fel. Egy finoman kiválasztott kárpitozott szék különleges hangulatot kölcsönözhet bármelyik helyiségnek, és otthonossá varázsolja azt.
Az egész életünkben végig nagy szerepet játszanak a színek. Elég rápillantanunk egy adott tárgy vagy a körülöttünk lévő növények színére, máris hatással vannak ránk érzelmileg.
Az egyik a funkcionalitásról, a másik az emlékekről, textúrákról és melegségről szól – és bár elsőre ellentétesnek tűnnek, valójában gyönyörű harmóniát alkothatnak együtt. A titok az arányokban rejlik, a régi és az új nem kioltja, hanem kiegészíti egymást. Néhány tudatos döntéssel és jól kiválasztott kiegészítővel pedig olyan otthont teremthetünk, ahol a modern technológia találkozik a múlt hangulatával, mindez stílusosan A lakberendezés világa két meghatározó stílus között ingadozik: a modern letisztultés egyedien.
A skandináv dizájn világszerte népszerű, egyszerűsége és praktikussága miatt. Vajon miért alakult ki ez a jellegzetes stílus, és miért vonzó még ma is sokak számára? A válasz a skandináv életfilozófiában rejlik, amely a funkcionalitást és a természet közelségét részesíti előnyben.
Egy igazán megfelelő futócipő kiválasztása komoly kihívás lehet, hiszen az évről évre növekvő kínálatból rengeteg modell közül választhatsz. 2025 is bizonyítja, hogy minden futónak eltérő elvárásai vannak a megfelelő lábbeli megtalálásakor. Legyen szó újonnan kezdő futókról vagy tapasztalt maratonistákról, mindannyian tudják, mennyire fontos, hogy egy cipő támogassa őket a hosszú távok során.
